Clone Wars Hungary
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Wasskah Hold erdőségei

3 posters

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Obi-wan Kenobi Szer. Május 10, 2017 12:30 am

Wasskah Hold erdőségei Wasska10
Ez a hold a Trandoshanok fennhatósága alatt van. Arra használják, hogy különböző fajokat befogva vadászatokat tartsanak. Különösen kedvelt prédák voltak számukra a Jedi padawanok.
Obi-wan Kenobi
Obi-wan Kenobi
Admin

Hozzászólások száma : 153
Join date : 2017. Apr. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : Coruscant

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Mester
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue4500/4500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (4500/4500)

https://clonewars.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Kedd Jan. 22, 2019 10:24 pm

Padawanok végveszélyben:

A háborúban a napok csak úgy telnek, folyamatos bevetések, kevés pihenőkkel. Egy kis felüdülést legfeljebb a baktatartályok nyújthatnak, de azok is inkább a testet ápolják, a szellemet nem. Sokszor van, hogy a katonák, itt vesztik el a háborút, fejben. Bár klónokra nem jellemző, hiszen erre fejlesztettek ki, neveltek minket, de azért a bevetéseket követően mindig látok sok őslakos katonát, aki magába roskad egy-egy ütközet után. Persze ez nem jelenti, hogy mi nem tennénk, de időnk sincs arra, hogy ezt tegyük. Folyamatos küldetések, bolygófelszabaditás, -védelem és miegymás. Felderítőként nem mindig a dolgok sűrűjébe kerültem, persze ennek megvan mind az előnye, mind a hátránya. Én élvezem amit csinálok, és tudom, hogy az egyik legjobb vagyok benne.
Ilyen és efféle gondolatok jártak a fejemben, miközben egy lőszeresládán ültem a sisakomat bámulva. Egyedi kialakítású volt, ami részben a seregben elfoglalt helyem miatt, másrészt a küldetések, harcok által alakult ki. A narancssárga jelzés mindenesetre kicsit kezdett kopottassá válni rajta.
- Hé Ász! - zökkentett ki a pihenésemből Hack, csapatunk legifjabb tagja - Nagyon magadba révedtél, mi van veled?
- Semmi... - nyugtáztam, majd folytattam - az előző küldetés kicsit megviselt, több jó embert elveszitettünk.
- Azt mondod, rosszul derítettünk fel? - vágott közbe Vision.
- Neem, viszont van egy olyan sejtésem, hogy felültetttek minket az őslakosok, összejátszottak a konzervekkel. Nem az én dolgom ezt értékelni, majd a tábornokok kitalálják mit kezdjenek ezzel. Én csak sajnálom, hogy utólag vagyok okos, nem akkor, időben.
- Ne foglalkozz már ilyenekkel, mi vagyunk a legjobbak tudod! - nyugtatott meg Boom, miközben két gránáttal a kezében zsonglőrködött.
A társalgást egy jedi mester zavarta meg, aki nem más volt mint Kenobi tábornok. Meglepettségünkben egyből vigyázzba vágtuk magunkat,  Boom pedig hirtelen elejtette a gránátokat. Szerencsére Obi-wan az erő segítségével elkapta és nyugalomba helyezte őket a gránátos rekeszben.
- Boom maga egyszer mindnyájunkat felrobbant, ugye tudja? - mondta humorosan, de kellőképpen jelezve, hogy ez nem játék.
- Ehhez értek, uram! - válaszolta megszeppenten, majd egyből meg is bánta Boom, mindannyiukból egy kis nevetés kitört - Most mi van?- állt értetlenül a dolgok előtt.
A mester aztán egy újabb jedit hívott közénk, akit bemutatott:
- Uraim a társam, és az Önök ideiglenes vezetője Avelar Selcros, jedi lovag. A következő küldetésen ő lesz az akivel utaznak. - mondta, majd elővett egy szerkezetet amin egy szakadozó felvétel volt látható.
Egy jedi és társai harcoltak, ismeretlen ellenfelekkel, feltételezhetően katonák ellen, hiszen lézernyalábok voltak kivehetők a felvételből.
- Hol van ez az iszonyú dzsungel? És kik ők? - vágtam közbe.
- A Wasskah nevű holdra gyanakszunk, a legutóbbi jelzést onnan kaptuk, vagy legalábbis a környező bolygókról.
- Az nem valami...- kezdett bele Vision a találgatásába amit én zártam le.
- Vadászbolygó... vagyis hold. A gyíkfejűeké. Ebben élik ki magukat a férgek.
- Nos Ásznak igaza van ebben, a trandoshan faj fennhatósága alatt van, így kérlek Avelar a lehető legkisebb feltűnést keltve érjétek el a leszállót. Ti ne váljatok egyből a trandoshanok célpontjává. - fordult a lovaghoz, majd vissza hozzánk - Innentől Avelar a felettesük, továbbiakról ő tájékoztatja magukat. Az Erő legyen veled Avelar! - zárta mondandóját majd elsétált tőlünk.
- Uram várjuk a parancsot! - tisztelegtem,  majd vigyázban állva vártam az új vezetőnk utasításait.
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Kedd Jan. 22, 2019 11:56 pm

Padawanok végveszélyben



A háború csak folyt és folyt, s nagyon úgy tűnt, soha nem lesz már vége. A galaxis rengeteg planétát foglalt magába, megannyi értelmes fajjal, kiknek döntést kellett hozniuk az oldalválasztással kapcsolatban. A végére tán egy semleges rendszer sem marad. Mi, akik a béke őreinek neveztük magunkat, egy másik testvériség élére álltunk, kiknek fehér páncéljai jelentették a remény színét a Köztársaság számára. Ám, hamar megtapasztalták ők is, miszerint a fényes páncélt ugyanúgy elcsúfítja a vér és a mocsok. Nem irigyeltem a klónokat, tiszteltem az elhivatottságukat, inkább ennek az érzésnek hódoltam, mintsem szánjam őket a keserű, szinte megváltoztathatatlan sorsuk miatt. Szerettem azt képzelni, hogy ők is így szeretnék. Persze, egyikőjük előtt sem említettem soha az érzelmeimet. Sikerült némi parancsnoki tapasztalatot szereznem az idő múlásával, jót tettek a régi archívumok, melyeket a Jedi és Sith háborúkról tanulmányoztam át a közelmúltban. Furcsa volt belegondolni, de az ekkorinál nagyobb kríziseket küzdött már le a Rendünk az elmúlt négyezer évben. Az elmélkedésemből a barátom és parancsnokom, Obi-Wan Kenobi mester zökkentett ki, pontosabban szólva az, ahogyan a kabinom ajtajának nyílásást egy rövid sípolás jelezte.
- Készen állsz, Avelar?- hangzott el felőle a kérdés, miközben én felálltam a guggoló, meditációs pózból, majd magabiztos tekintettel fordultam az irányába, azután a következőket feleltem:
- Természetesen... Indulhatunk.
Másodpercekkel azt követően, hogy a szavak elhagyták ajkaimat, magamhoz ragadtam a fehér színnel ellátott, köztársasági emblémával díszített hátizsákomat, mindkét vállamon átívelve a lapockáimnak feszítettem. Semmi különlegeset nem hordoztam benne, extra élelmet, folyadékot, a komlinkemet, nehogy folyadék érje a Wasskah-n.
- Szóval, ők a legjobbak, ugye?- érdeklődtem, miközben haladós tempóban lépkedtem a szakállas mester mellett.
- Úgy van, igazán különleges szakasz, értékelném, amennyiben vigyáznál rájuk odakint.- mosolyodott el rendtársam.
- Kenobi, nagyon jól tudod, nem szoktam öngyilkos akciókba vezényelni a 212-esek egyik osztagát sem. Mellesleg, hogyha annyira ügyesek, talán ők vigyázzák majd az én irhámat.- vontam meg a vállamat, kissé szórakozottan.
- Nem az első példa lenne, barátom.- ütögetett hátba a híres Jedi diplomata. Nem sok időbe telt, mire beértünk a felderítők szálláshelyére, ahol az egyikük valószínűleg néhány robbanószerrel parádézhatott, legalábbis Obi-Wan megnyilvánulásából ezt szűrtem le. Én nem láttam, ugyanis másodpercekkel később toppantam be a bejáraton.
- Üdvözletem, fiúk!- köszöntem egyszerűen. Skywalker tanítója gyorsan lerendezte a saját kis mondanivalóját, majd tradicionális köszönéssel búcsúzott.
- Veled is, mester!- hajtottam fejet a híres Jedi előtt, ezután ismételten a leendő bajtársaimhoz fordultam.
- Olvastam önökről a jelentéseket srácok, nem semmi dolgokat vittek véghez. A nyilvántartást felidézvén maga lehet Boom, bár ezt az előbbi jelenetből magamtól kitalálhattam volna, ön ott bizonyára Hack. Szép új páncél! Maga Vision, amennyiben jól emlékszem, s persze Ász... Ön lesz a jobb kezem, remélem nincs ellenére.- vigyorodtam el halványan, ezt követően az egyik övemen lévő oldaltáskából előrántottam egy holovetítőt.
- Jöjjenek körém!- hangzott el az első utasításom, leguggoltam, ezt követően a kezemben lévő szerkentyűből egy planéta képe villant fel, ami lassan forgott körbe-körbe, akárcsak életnagyságú rokona tette valahol az űr mélyén.
- Első ránézésre nem is veszélyes, mi?- suttogtam magam elé.
- Minket ez a hely érdekel, itt!- mutattam egy különálló szigetre, melyet minden oldaláról víz határolt.
- Ez az úgynevezett "Négyes sziget". A hírszerzésünk szerint a trandoshanok vadászcéhet alakítottak, s különböző szituációkból rabolják el más bolygó lakosait, hogy, mint Ász említette, kiéljék magukat. Rossz navigációs tervezésnek hála, néhány az Ilum-ról hazatartó padawan itt kötött ki. Az utolsó adás, amit fogott tőlük egy köztársasági cirkáló, nos, meglehetősen vészjósló. A Tanács nem hagyhatta figyelmen kívül az eseményeket, emiatt bámuljuk most ezt a holoképet.- jelentettem ki. Kicsit később felegyenesedtem, kikapcsoltam a vetítőt, hiszen a beszédem alatt mindent át lehetett tanulmányozni róla, amire szükségünk lesz az elkövetkezendőkben.
- A flóra és a fauna csöppet sem barátságos, résen kell lennünk mindennel kapcsolatban. Persze, ezért vagyunk felderítők. Bízom a képességeikben, fiúk... Nyilván nem Jedi bébiszitterkedésre képezték ki magukat, de azok ott kint csak gyerekek. És nagy valószínűséggel azok a gyíkok már állatmódjára vadásznak rájuk. Hozzuk haza őket! Bármilyen kérdés és észrevétel? Érdekel minden, amit gondolnak, higgyék el, hasznát vehetjük!
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Szer. Jan. 23, 2019 7:45 am

Padawanok végveszélyben

Tetszett a lovag hozzáállása a dologhoz, jól átlátta a dolgokat és állította fel a terveket. Nem volt olyan, mint Skywalker mester. Elismerem a képességeit, de a parancskövetés nem az erőssége, többször láttam már Kenobi mester fejét rázva beszélgetni vele. Nem könnyű személyiség az biztos.
A dicséret jól esett a csapat egójának, főleg ilyenkor. Ez pluszt ad majd a további harcokban, csak nem szabad elszállni, de az nem a mi osztagunk jellemzője. Talán Boom egy kicsit szabad szájúbb, de ez van, mi mindig rendre tudjuk őt inteni, ha túl nagy baromságot mond.
Az államat vakarva néztem a szigetcsoportot, ahol elkezdjük küldetésünket. Tetszett, hogy a lovag egy félreeső helyen szállna le. Ez már csak azért is jó, mert ha még ellenségbe is botlunk, a csetepatét talán nem hallja meg senki. Nagyon fontos, hogy észrevétlenek maradjunk a lehető legtöbb ideig, hiszen annál gördülékenyebb lenne az akció. Persze ez nem kívánság műsor, de azért jó lenne.
- Uram, landolás után átfésülhetnénk a terepet egy szkennerrel, életjelek után kutatva. Amennyiben találunk...- mondtam picit vészjóslóan.
- Miért ne találnánk? - bökött meg Hack a vállamon.
- Nem is erre gondoltam, hanem a padawanok elrejtőzhettek valahol, barlangban mélyen, ahol nem lát rá a szkennerünk, nagyobbat pedig nem érdemes vinnünk, nem szeretnénk feltűnést kelteni idegen szerkezetekkel. - válaszoltam majd a lovaghoz fordultam - Fontos megjegyeznem Uram, hogy a trandoshanok képesek érzékelni a hőforrásokat szabad szemmel, így a testhőt is, akár az éjszaka folyamán is. Óvatosnak kell lennünk, ha észrevesznek könnyen rajtunk üthetnek.. Természetesen megvédjük az ifjoncokat, hisz erre is felesküdtünk, viszont most felkészülünk a csapattal, és a gépen találkozunk uram!
Miután befejeztem és elváltak egy kis időre az útjaink, gyorsan elrendeltem az osztagnak, hogy szedje össze a cókmókját, mert ez rázós küldetés lesz. Mindenki összeszedte magát, majd jelentkeztünk a parancsnoknál.
Elindultunk a hajóról, a saját gépünkkel az osztag és a jedi. Mindig sokra becsültem őket, kicsit még azt is gondoltam, hogy magasabb rendű "fajok", kevés kivétellel persze, akik elárulták őket. Minden esetre jó az oldalukon harcolni. Csatákban és küldetésekben is kiegészítjük egymást velük.
- Álcázást aktiváltam, beléptünk a légtérbe, várható érkezés 5 perc! - mondta a pilóta a rádióba.
Bár volt már simább landolásunk is, viszonylag jól elértük a talajt. Mikor nyílt az ajtó, gyorsan kiadtam a parancsokat a párás, nyálkás szigeten.
- Gyerünk gyerünk, biztosítsuk a terepet!
Kiugrottunk a hajóból, és kör alakzatban szétnéztünk, körbejártuk a területet. Miután konstatáltuk, hogy nincs veszély, visszatértünk a parancsnokhoz, Vision jelentett neki.
- Uram, nem található ellenséges életforma a közelben! Engedelmével elindítom a szkennert!
Miközben Vision a szerkezettel babrált, odamentem a lovaghoz.
- Uram esetleg... nem érzi őket? Vagy valakit.
Bár sokat olvastam a jedik képességeiről, mindannyiuk másban volt jó, így félve kérdeztem meg ezt tőle. Mindenesetre tudja, hogy nem számon kérem, csak a padawanok sorsa miatt aggódok. Miközben beszélgettünk, Vision szólt oda hozzánk:
- Uram találtam néhány életjelet, ami nem trandoshanokhoz kapcsolódik, innen északra néhány kilométerre. Szeretném jelezni, hogy néhány nagyobb objektumot is jelez a gép, valószínűleg valamiféle gépek, szállítók.
- Köszönjük Vision, szép munka! Uram javaslom, hogy minél hamarabb induljunk el. Ebben a sűrű dzsungelben nehéz lesz a haladás, így fontos, hogy közel maradjunk egymáshoz.
Adtam elő az ötletemet a lovagnak, majd lassan nekiláttunk a ködös erdősségnek.
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Szer. Jan. 23, 2019 9:27 pm

Padawanok végveszélyben


A klón beosztottjaim türelemmel hallgatták végig, ameddig elemeztem számukra a helyzetet, mellyel majd szembekerülünk a Wasskah holdján. Mikor az elemzés résznek a végéhez közelítettünk, majd eltettem a holoprojektort, Ász felvetett egy ötletet, mire a négy felderítő közül a legfiatalabbnak tűnő Hack egy kérdéssel felet, ám CT-2890 azon nyomban eloszlatta a kételyeket, s kiegészítette a korábbi mondanivalóját.
- Támogatom az elképzelését, Ász. Amennyiben életben vannak még az ifjoncok, bizonyára bujdoklásra kényszerültek. Az Ilum számunkra olyan szent hely, ahol megszerezzük a fegyvereinkbe való kiberkristályt, de a fénykard összeszerelése komolyabb időintervallumot vehet igénybe. Tehát a kicsik fegyvertelenek. Hagyományos esetben egy idősebb mester kísérné őket az útjukon, ám a háború szabályokat szeg, ezért egy húsz éves, tapasztaltabb ithoriai padawan ment velük, név szerint: Yox Cam. Öt gyermeket kell keresnünk: egy ember fiút, két ikerlány twi'lek-et, egy togruta fiút, valamint egy mon cala lányt. Bármi történt, a protokoll az ifjoncok védelme, ezért, ha volt némi sütnivalója Yoxnak, nem keveredett harcba, de biztonságos rejtekbe vitte a védenceit.- futtattam le egy gyors elmélkedést hangosan, aminek köszönhetően a klónok egyaránt több információhoz jutottak. Úgy értesültem, miszerint mindegyik eltűnt beszélte a közös köztársasági nyelvet, Yox nyilván valamilyen hangátalakító szerkezetet tudhatott magáénak, az ő népénél ez bevált eljárásnak minősült. Hirtelen felötlött még valami, amire illett reagálnom:
- A trandoshanos megjegyzése óvatosságra int, Ász. Szerencse, hogy mondta, nem vettem számításba elsőnek.
Egy bólintással jeleztem elismerésemet az alparancsnokomnak, elindultam az ajtó felé, ott viszont megtorpanva néztem hátra.
- Várom önöket a hangárban, srácok!- mondtam, ezt követően sietős léptekkel indultam el a hajóhoz, mellyel megközelítjük majd a célunkat. Jó előérzeteim voltak a felderítőkkel kapcsolatban, nyilvánvalóan rátermett figurák mind, Kenobi nem túlzott, amikor magasztalta őket. Szinte alig várattak, a maradék időmben a LAAT/i szállítóhajókat nézegettem, amint egy csapat a sajátos elképzelésük alapján pingálgatta a gépeit harci szimbólumokkal. Nem nagyon bántam, amiért nem kellett külön vadásszal mennem. Miután megérkezett az osztag, s nekiláttunk a küldetésnek, a bolygó atmoszférájába érkezés és a földet érés teljesen simán ment. Ász megfelelően biztosította a landolási zónát, ahogyan a Nagykönyvben meg volt írva. A mocsaras bolygó nem nyújtott valami gyönyörű látványt, az élő Erő azonban erősen jelen volt, ez azonnal feltűnt. Kissé elméláztam, a gondolkodásomból Vision zökkentett ki.
- Rendben van, tegye azt, katona.- feleltem neki, kis idő elteltével pedig Ász ballagott hozzám egy kérdéssel.
- Várjon, megpróbálom.- válaszoltam neki. Úgy tűnt, meglehetősen jól ismerte a Jedi képességeket. Leguggoltam, két kezemet a térdeimre helyeztem, majd nagy levegő vételek sorozatával ellazítottam magamat, kizártam a befolyásoló tényezőket, szabadjára engedtem a kiürített elmémet. A klónok láthatták az arcomon, hogy túlságosan sok jóval nem fogok nekik szolgálni, amikor újra visszatérek a transzállapotból. Alig telhetett el egy perc, felálltam, aztán egy vészjósló sóhajt megejtve az embereimhez fordultam:
- A bolygón nagyon erős a Sötét energia. Elemi vadságot éreztem, fájdalmat és agressziót... Félelmet. Olyan mértékben, hogy az szinte leárnyékolta a tisztánlátásomat az Erőben. Sajnos nem tudtam a nyomukra akadni.- töltötte meg a hangomat csalódás. Az efféle helyeken ez gyakorta megesett velem, nem rendelkeztem elég érzéki tapasztalattal a dzsungelplanétákat illetően. A klónok ettől függetlenül nem tétlenkedtek, s Vision jelentette az eredményeket, melyek egyszerre voltak jók és rosszak. Jók, mert sikerült valamire lelni, rosszak, mert nem voltunk képesek őket teljesen beazonosítani, tehát csapdaforrások ugyanolyan eséllyel lehettek.  Ám, ez nem tántoríthatott minket el. Felmértem a helyzetet, majd kiosztottam az utasításokat a fiúknak:
- Libasorban megyünk, én megyek előre, mögöttem lesz Ász. Vison és Boom, önök lesznek középen, Hack maga fedezze a hátsónkat! Induljunk!
A fénykardomat a kezemben tartottam, habár deaktivált állapotban, így bármikor tudok majd reagálni a hirtelen helyzetekre. Remélhetőleg azokból kevés lesz. A dzsungelben nagy volt a pára, a talaj süppedős volt, a fák ágai pedig úgy szövődtek egymásba, akárcsak valami táncoló kígyók. Meglehetősen kellemetlen terep, noha a buja növényzet egyszerre jelentett menedéket és akadályt. A fák egy idő után ritkulni kezdtek, majd egy tisztás elejéhez érkeztünk, ami természetes kört formált a dzsungel közepén, nagyjából tíz méteres átmérőben. Jobb kezemet a levegőbe tartottam, megálljt jelezve a klónoknak. Leguggoltam, fürkészni kezdtem a tisztás másik oldalán a növényzetet. Talán azért volt ez a hely ennyire feltűnő, mivelhogy csapdát rejtett? A távolból érkező állati hangok, s a fentről jövő madárzajok viszont nem csökkentek, ami arra engedett következtetnem, hogy semmiféle rejtekből nem vigyázták.
- Fedezzenek!- suttogtam hátra a vállam fölött Ásznak, miközben aktiváltam fegyverem sárgán izzó pengéjét, lassan sétáltam be a tisztás közepe felé. Amikor odaértem, körülnéztem, bámultam a dús növényzetet, persze alig lehetett bármit kiszűrni.
- Tisztának tűnik, jöhetnek!- hangzottak szavaim, mialatt a kardomat kikapcsoltam. Újra megindulásom pillanatában megakadt a lábam valamiben. Lepillantva észrevettem egy igencsak baljós jelet, méghozzá egy csontvázat.
- Ász, jöjjön ide, gyorsan!- hívtam a helyettesemet.
- A csontok már sárgás színt vettek fel, régóta itt heverhet. Nézze csak! Nincs meg a koponya...- tekintettem sejtelmesen 2890-esre, s valószínűleg ebből ő úgyszintén ráeszmélt, kik végezhettek a szegény szerencsétlennel.
- Ez már közvetlenül a vadászterület.- mormoltam az orrom elé. Pár másodperccel később erős hajtóműzúgásra lehettünk figyelmesek. Egy hatalmas szállítóhajó lassan, komótosan, akár egy jóllakott égi óriás kúszott el a dzsungel és a tisztás felett, miközben én jeleztem egy fejbillentéssel Ásznak, hogy húzódjunk vissza az árnyékok védelmébe.
- Látnak valami jelezést a hajón? Ki tud belőle valaki venni valamit?- kérdezgettem a klónokat, ugyanis a felhős és ködös viszonyok számomra lehetetlenné tették a tökéletes, szabad szemű tájékozódást akkora távolságból.
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Csüt. Jan. 24, 2019 9:47 am

Padawanok végveszélyben

Sajnos a lovag nem járt sikerrel a keresésben, látszott is a csalódottsága az arcán, és érződött is a hangján. Próbáltam valamiféle bátorításként odaszólni neki:
- Nem probléma uram, együtt biztos megtaláljuk őket. - bár ő nem láthatta rámosolyogtam a sisakom alatt.
Bár megfigyeltem a jediket mindig amikor küldetésen voltunk, de hogy ezeket az érzéseket sugározta a bolygó kicsit meghökkentett. Természetesen nem egy gyönyörű Naboo, de azért árulkodóak a körülmények itt. Ha nem is rossz érzésem volt a holddal kapcsolatosan, többszörösre kellett növelni a figyelmünket. Kevesen vagyunk, és ismeretlen terepen.
Miután Vision életjeleket talált Avelar kiosztotta a feladatokat, és lassan megindultunk a dzsungelben. Libasorban haladtunk, elől a jedi utána én következtem majd a többiek. Így ballagtunk teljes csendességben, nem engedhettük meg magunknak a felesleges hangkeltést, hiszen könnyen lebukhatunk és rajtunk üthetnek a gyíkok. Mindannyian a sűrű erdőben legfeljebb kézjelzésekkel kommunikáltunk utunk során. Egy elhagyatott tisztáshoz értünk amikor a parancsnok kezét felemelve jelezte a megállást. Én is ugyanezt tettem, majd vártunk a továbbiakra. Egyedül akart bemenni a tisztás közepére. Aktiválta is a fénykardját, mire elmutogattam a parancsokat: Boom jobbra, Hack balra fedezékbe bújik és fedezi a parancsnokot, Vision a hátsónkat, én pedig közvetlenül középről biztosítok fedezetet. El is érte mindenki a helyét és tettre készen vártuk a további fejleményeket. Óvatosan, lassan közelítette meg a tisztást, hiszen eléggé természetellenes volt ennek kialakulása, valaki vagy valakik mesterségesen alakították így. Jeleztem a többieknek, hogy gyülekezési pont a lovagnál. Miközben közelítettünk megakadt a lába valamiben, és jelezte, hogy siessek oda. A többieknek kiadtam, hogy vegyenek fel védekező pozíciót, és vizslassák a terepet.
Igen parancsn...- kezdtem bele, majd észrevettem mit kellene néznem - Ekkora fejetlenségben már rég volt részem... - mondtam, majd folytattam - Igen valószínűleg már hónapok óta itt heverhet, ezek a barbárok vadászhatták le szegényt.
Valamit mondott még az orra alatt, de nem teljesen értettem, így rákérdeztem.
- Mit mondott? - de választ nem kaphattam, mert valamiféle gép közeledett felénk. Talán valami leszállópálya lenne ez?
Nem volt időnk gondolkodni, gyorsan el kellett rejtőznünk az érkezők elől. Hatalmas szállítóhajó volt érkezése felkavarta jobban a ködöt, így a látási viszonyok meglehetősen rosszabbodtak. Elővettem a távcsövemet és azon keresztül kémleltem az érkezőket. Megdöbbenve vettem észre egy felfestést a hajó oldalán, ami a legkevésbé volt megnyugtató: lándzsákon lévő 3 koponya, az egyik talán vuki a másik emberé, a harmadik valamiféle humanoid fajé, de azt nem ismertem fel. Amikor oszlott egy kicsit a köd, megkocogtattam a parancsnok vállát, odaadtam a távcsövemet neki és a hajó oldalára mutattam.
- Valami zsoldos, vagy vadászcsapat lehet ez. - suttogtam majd láttam a leereszkedő rámpán lesétáló trandoshanokat.
Olyan 7-8-an lehettek amennyire ki bírtam venni. Egy nagyobb konténert is lepakoltak, amiből dörömbölés hallatszott. Erre csal úgy reagáltak a gyíkok, hogy kinevették őket és ugyanúgy visszadörömböltek. A búvóhelyünkön tisztán hallani lehetett a párbeszédjüket.
- Vééégre ismét vadászszezon, hahaha.- harsant fel az egyik szinte önmagából kikelve, állatiasan.
- Azt mondják jedik is vannak a bolygón, akkor őket minek hoztuk? - kérdezte a másik legkisebb termetű.
A legnagyobb darab, viseltes páncélban előlépett és valamiféle eligazítást tartott a többieknek.
- Miért, miért? Azért, hogy több prédára is tudjunk vadászni, te ökör! - vágta vállon ököllel a társát.
Valószínűleg önbizalom-növelésnek hoztak néhány újabb "vadat", gondoltam magamban. Ezután a nagydarab valami meghökkentőt mondott:
- Nem vagyunk egyedül! - tüzelésre készen vártuk a parancsot, a jedihez fordulva, de nem volt szükség rá végsősoron - Több törzs is eljött hallva, hogy új jediszállítmány érkezett a holdra, de nekünk kell elfogni és bezsebelni a dicsőséget! - fejezte be a mondatát.
Meleg helyzet volt, de szerencsére megoldódott egyelőre magától.
- Orssk, kiengedhetjük őket végre? - mutatott az egyik a konténerre, kérdezve a főnöktől.
- Engedjétek, hagy fussanak, úgyis fölösleges.
Amikor odament a legvéznább kinyitotta fegyverrel a kezében. Váratlanul viszont az ajtó nyílásával egy vuki kitört, és nyakonragadva a trandoshant, a konténerhez vágta. Sajnos a harcból így is a vuki jött ki vesztesen: a trandoshan társai gyorsan lelőtték. A többi, 3-4 fogoly beszaladt az erdőbe gyorsan. Először úgy tűnt, hogy a trandoshan nem élte túl, de nagy nehezen feltápászkodott a nyakát simogatva. Csoda, hogy túlélte, egy vukival én is vonakodva szállnék szembe. Hatalmasak és az erejük is ezzel arányos. Szerencsére a Köztársaság békében állt a fajjal. Közben ahogy visszasétált a sérült, társai jól kiröhögték.
- Na jól van indulás, jó vadászatot, te pedig mivel ilyen hülye voltál, őrizheted a hajót, miközben gyógyulsz.
Mondta Orssk ellentmondást nem tűrve majd elindultak ők is az erdőségbe, szerencsére nem a mi irányunkba. A hátrahagyott társuk fel-alá járkált, az oldalát fogva. A parancsnokhoz fordultam:
- Uram, talán meglephetnénk, és elkaphatnánk őt, kikérdezni mit tud, hátha több információval rendelkezik. - suttogtam. - Mi a parancs, uram?
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Hétf. Jan. 28, 2019 3:15 pm

Padawanok végveszélyben


Ász valószínűleg ugyanúgy meglepődhetett az ott heverő organikus maradványok láttán, akárcsak jó magam, habár sokkal jobbra már az elején sem számíthattunk. Helytelen volt ezt gondolni, hiszen az Erőben minden élet fontos, azonban kissé megnyugtatott, miszerint a klón felderítővezér is ugyanarra a következtetésre jutott, akárcsak én: a csontok hosszabb ideje heverhettek a porban, mintsem valamelyik általunk keresett elveszetté legyenek. A hajó megérkezett, mielőtt elismételhettem volna a mondandómat, nekünk pedig fedezékbe kellett vonulnunk a közelgő veszélyforrás elől. A kérdésemre felelvén, helyettesem egyből elkezdte kémlelni az eget, azon belül is a hirtelen felbukkanó fémgépezetet, hátha valamiféle jelzésre lel rajta. Én eközben szorosan a nagy esőerdei fának a törzséhez húzódtam, amely másik oldaláról Ász kísérelte meg azonosítani az érkezőket. CT-2890 átnyújtotta nekem látcsövét, valamint egy megjegyzést fűzött a dologhoz, mely által közölte velem a véleményét. Ugyanúgy szemeimhez emeltem a messzelátót, kevés kutakodás után ráleltem az említett szimbólumra.
- Igen, igaza lehet... Ez nem a Hsskor Hatalom jelképe. Nem ismerem fel. Talán tényleg valami fanatizmusos szabadúszó vadászok. A zsoldosok becsületkódex szerint élnek, elviekben jelentősen gyengébb és fegyvertelen ellenfelet nem támadnak meg. Aztán meg ki tudja?- tettem fel a költői kérdést a klónnak, majd egy hálálkodó bólintás kíséretében visszaszolgáltattam neki az eszközét. Időközben megérkezett a kompániájuk, túlerőben voltak, de egyelőre miénk volt a helyzeti előny. A méretesebb zárkában lévő élőlény mivoltját egyelőre lehetetlen volt megállapítani, habár meglehetősen kíváncsivá tett. Ász korábban emlékeztetett a trandok hőérzékeléséére, így még szorosabban bújtam meg a dzsungel által biztosított növényzetben, s csupán fél arcomat dugtam ki a rejtekből, hogy valamennyire láthassam és hallhassam a ténykedéseiket. A párbeszédükből ki lehetett szűrni, miszerint lényegesen többen voltak annál a nyolc főnél, akiket láttunk. Egy pillanatra majdnem komoly bajba kerültünk, de szerencsére a vészhelyzet tovalibbent. Orssk. Így hívták a főnöküket. Legalábbis ennek a törzsnek, akiket ugye sikertelenül próbáltunk beazonosítani. Erős félelemrezgéseket észleltem az Erőben, amelyek a konténerek és egyben fogva tartó cellák irányából eredtek. A gyíkok karattyolásából azt szerencsére ki lehetett szűrni, miszerint a rendtársaimmal egyelőre képtelenek voltak elbánni, hisz az egyik bugyutább trandoshan értetlenül állt a plusz "rakomány" lényegéhez. Ez pillanatnyilag jó hírnek számított. Elkezdődött hát a vadászat... azonban, nem éppen úgy, mint eltervezték a pikkelyesek. Egy vuki rontott rájuk, s egyiküket még sikerült is volna legyűrnie, de a barna bundás szövetségesünk túlságosan nagy erőfölénnyel nézett szembe, leterítették csoportos munkával, ő pedig holtan rogyott a sárba.
- Szegény ördög! Feláldozta magát, hogy a többiek nyerjenek egy kis egérutat.- mondtam halkan, ámbátor a szituációra a klónok maguktól is rájöhettek.
- Az Erő legyen veled, rettenthetetlen vuki!- kívántam neki békés eggyé válást az élő Erővel. A megsebzett gyengeelméjűn kívül mindegyik trandoshan a dzsungelbe vetette magát.
- Jó ötlet, Ász! Tárgyalásra sort keríteni itt teljesen felesleges lenne, valószínűleg egyből riasztaná a társait, aztán bekerítenének minket. A tisztás két széléről fogjuk megközelíteni, Vision, Boom, Hack, maguk mennek balról, mi pedig Ásszal jobbról. A kommunikációs csatornán jelezzenek egymásnak, ha mindenki elfoglalt egy pontos lövésállást. Élve kell nekünk, ezért célozzák a karját vagy a lábát. Ha megsebesült, én kirohanok és foglyul ejtem, aztán bevonszoljuk a hajó belsejébe, kerülve ezzel a nyílt feltűnősködést. Odabent majd szóra bírjuk valahogyan. Legyenek nagyon óvatosak, habár ez a példány nem tűnik egy észlénynek. Jöjjön, Ász! Miénk a bal szárny.- vázoltam fel az elképzelésemet, ezt követően óvatosan, ügyelve arra, hogy mindig éppen kiessünk a vigyázó gyík látószögéből, megkíséreltük elfoglalni a pozíciónkat. Amikor jó helyre értünk, ennek a megállapítását Ászra bíztam, elvégre kettőnk közül ő volt a lövész, ismét az egyik fa törzséhez lapultam.
- Hívja a többieket, amennyiben mindenki a helyén van...- mielőtt befejezhettem volna a mondatot, az érzékeim riasztottak.
- Ász, vigyázzon!!!!
A mögöttünk lévő fáról egy trandoshan ugrott alá, mielőtt aktiválhattam volna a fénykardomat már földet is ért, megragadta a nyakamat, és egyenesen a tisztás közepére hajított. Villám gyorsan vettette oda utánam magát. Legalább három fejjel tűnt nagyobbnak nálam, szélességben pedig a kétszeresemet tette ki. A torkomat nyomogatva kapkodtam levegőért, s köhögtem párat, de sok időm nem volt a regenerációra. A fák közül lövések hangját hallottam, kék és piros lézercsóvák száguldoztak itt-ott. A klónjaim állapotáról semmit nem tudtam. A zöld monstrum vészesen közeledett felém, karomat kinyújtván az Erővel magamhoz rántottam a pár méterre heverő fénykardomat. Mielőtt a hosszított pengéjű vibrokard végső csapást mért volna a koponyámra, a sárgán izzó fegyverem megálljt parancsolt neki.
- Meg fogssssz dögleni, Jedi!- közölte velem rekedt hangján a fickó. Fizikai erőben lényegesen fölém tornyosult, ezért az Erő segítségével egy kicsit hátrébb löktem, majd talpra ugrottam, s elhelyezkedtem a soresu forma kezdőállásába. Ebben voltam a legjobb, ráadásul igencsak komoly védekezésre lesz szükségem, amennyiben végül felül szeretnék majd kerekedni a bestiális trandon. Egy félelmetes üvöltéssel nekem rontott, ismét a fejemre kívánt csapást mérni, de egy sai cha manőverrel megakadályoztam a tragikus végkimenetelt. Ekkor oldalról kezdtek záporozni az ütések, cho sun és cho mok magasságban kényszerültem védekező pozíciókra. A zöld lény láthatóan egyre frusztráltabb lett, amiért nem tudott felülkerekedni rajtam, hiába rendelkezett oly brutális testalkattal, mely ellen a magamfajtának normál esetben halvány esélye sem lett volna. Az ütései rendkívül nagy nyomással sújtottak le, emiatt fokozatosan hátrébb húzódtam, számomra is megerőltető volt reagálni a támadásokra. Egy pillanatra megrendültem, amikor egy kőben majdnem megbotlottam, s a bal vállamnál egy sebet szereztem, de mielőtt tőből lecsapta volna a karomat ellenfelem, hátrahőköltem. A vér kibuggyant a barna tunikám alól. A trandoshan nevetni kezdett. Fájdalmamban összeszorítottam a fogaimat, ám Jedi képességeim lehetővé tették számomra a fájdalomtűrést. A trandoshan titán fölényben érezte magát, ismét nekem iramodott, szúrásra szegezve a fegyverét, teljesen a rohamozásra összpontosítva. Amint közvetlen felém ért, elhajoltam a penge hegye elől, majd egy sai tok hasítással, deréktájon, kettémetszettem a lényt. Éreztem, ahogyan elpárolgott belőle az élet. Lihegve és zihálva kutattam íriszeimmel a korábban foglyul ejtésre kijelölt fajtársa után. Az annyira lehőkölt, még a komlinkjét sem használta segítségkérésre, csupán tátott szájjal figyelte a pár perccel azelőtti összecsapást. Amint tekintetem rá szegeződött, észhez tért. De, mielőtt sikerült volna újabb segítséget hívnia, az Erő segítségével magamhoz rántottam a kommunikációra alkalmas szerkentyűt, majd kettészeltem a pengémmel a levegőben.
- Add fel, és nem esik bántódásod!- szólítottam fel. Ász és csapata után kezdtem fürkészni az erdőt, reméltem, senki nem szenvedett komoly vagy végzetes sebesülést.
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Hétf. Jan. 28, 2019 7:17 pm

Padawanok végveszélyben

A terv tehát megvolt kettéoszlik a csapat, két oldalról kerítjük be az áldozatunkat. Azon gondolkodtam, hogy lehet a tanácskozásban és a helyezkedésben, kissé megfeledkeztünk a környezetünk figyeléséről, de elhessegettem a gondolatot, miközben kinéztem magunknak a megfelelő helyet: teljesen ráláttam a tisztásra, ha az lett volna a feladat, már le is bírtam volna szedni a gyíkot. Persze nem ez volt a dolgom most, hanem, hogy rajtaütést megszervezzük a parancsnokkal.
- Itt rendben lesz, kémleljen ki a két fa között, és szóljon, ha indítsuk a rajtaütést, uram! - állapítottam meg és vázoltam fel a helyzetet.
A lovag már adta volna ki a parancsot, amikor is egy hatalmas trandoshan ugrott ki a fák közül, elkapva őt, és félrelökve engem a sárba. Mire feleszméltem a jedi már a tisztáson párbajozott a nagy hüllővel. Bár próbáltam a fegyveremmel követni a mozgását, az túl gyors volt, így nem akartam felelőtlenül a harcoló felek közé lőni.
- Uram, nincs tiszta cél! - kiáltottam el magam, majd a kommunikációs csatornán hallottam a többi társamat.
- Ász, gyorsan gyere, próbálnak bekeríteni minket!
Rohantam, gyorsan a többiek irányába, de még megkerülve ugyanúgy a tisztást, mire a lézernyalábok egyre közelebbről záporoztak.
- Visszavonulás az irányomba, egyesével, Boom fedezd a többieket, én hátulról jövök!
Kb. 20 méterre lehettem amikor sikerült két trandoshant váratlanul meglepnem, akik elzárták az utat a társaimtól. Az egyiket sikerült fejbe lőnöm, de a másik felugrált a fák közé. Bár próbáltam követni, fontosabb volt, hogy felszabadítottam az ösvényt, ahova vissza akartunk vonulni.  A többiek egyesével, terv szerint szállingóztak az irányomba, először Sign, majd Hack és lassan Boom is. Az előző kettő már védekező állást vett fel és velem együtt fedezték az utolsó társunkat, akire viszont egy fejjel nagyobb trandoshan ugrott rá. Az amelyik eltűnt a fákon..Ütlegelték egymást Boom-mal, de egyikünk sem mert lőni, így rárohantam a vadállatra és amilyen erővel csak lehetett, fejbe rúgtam. Bár a gyík kiterült, lehetséges, hogy nekem jobban fájt. De mindenesetre megmentettem Boom-ot, akinek a páncélja is behorpadt kicsit a verekedésben. Úgy tűnt, hogy az összeset sikerült likvidálni, vagy legalábbis elijeszteni.
- Hack, Sign, fogjátok meg, és kötözzétek meg a gyíkot, csak elájult vigyük a társához, a tisztásra.
Ahogy mentünk láttuk, hogy a tisztáson a nagydarab ketté volt hasítva, a girnyó pedig megszeppenve állt már a lovaggal szemben. Boom még elismerően füttyentett is egyet miközben elsétáltunk a tetem mellett. Mikor odaértünk, a hajóhoz kötöztük az ájult trandoshant.
- Uram, fogtunk még egyet, de egyelőre nem valami beszédes. - mutattam a nem túl jó állapotban lévő foglyunkra.
Nem is volt érdemes vele foglalkozni, hiszen elég nagyot kapott, mint ahogy a lábam is... Utólag nem volt jó ötlet, gondoltam miközben a lábamon lévő horpadást néztem. De muszáj volt megtennem a társamért. Helyzetjelentést tettem gyorsan a parancsnokunknak:
- Uram, valószínűleg elüldöztük őket, többet sikerült kiteríteni. Boom nem vészesen, de megsérült, legalábbis a mellpáncélja. - mondtam majd kiadtam az utasításokat. - Boom vidd a vendégünket abba a konténerbe, hagy' tudja, milyen ott tölteni a napokat. Sign és Hack, ti kémleljétek az erdőt, nem lehetetlen, hogy újra lecsapnak ránk. Bár szerintem ha ezt akarnák, jobban fel kell készülniük, az meg időbe telik.
Mikor befejeztem az eligazítást, odasétáltam a trandoshan-hoz, és a lovaggal faggatni kezdtük őt.
- Beszélj, és megkíméljük az életed! Nem úgy, mint a társaidét... - kezdtem el kicsit gőgösen, de hát inkább én legyek a rossz zsaru, mint egy jedi lovag.
Szerencsére a trandoshan-nak a hitvány élete drágább volt, mint a társai, és annak elveinek a feladása.
- Innen éésszakra, párr kilométerre van egy nagy barlang... Ott gyülekeznek a vadászok, de a mi infónk szerint a közeli sziklásss réssszen vannak a jedik. Egyelőre... - mosolyodott el, mire egyet odasóztam a puskatusommal.
Rám is szisszeget, de annyira nem hatott meg. Nem annyira, mikor arra gondoltam, hogy egy békepárti jedi lovag áll mellettem. Gyorsan próbáltam menteni a menthetőt.
- Öhm... Elnézést, uram, kicsit elkapott a hév...- vakartam a fejem, miután levettem a sisakomat.
Miután megkaptam a választ, újra összegyűltünk és felszólaltam.
- Uram, szerintem dobjuk be ezt a gyíkot a konténerbe a társa mellé, így nem tudnak jelezni a társaiknak, aztán talán nekiláthatnánk a hegyláncot megmászni, erről az oldalról. - mutattam a térképen a barlang másik oldalát - De ez persze csak egy javaslat, uram...
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Kedd Jan. 29, 2019 7:51 pm

Padawanok végveszélyben


Mind a négy klón a saját lábán jött ki a dzsungel mélyéről. Egy nyugodt sóhajtást ejtettem meg, amikor ezzel szembesültem, majd egy gomb megnyomásával visszaküldtem a fénykardom által kibocsátott energiát a henger alakú fémbörtönébe. A csuklóvédőmmel letöröltem a homlokomról kipárolgó verejtéket, majd a deaktivált fegyveremet visszaakasztottam az övemre.
- Szép munka volt, fiúk! Nem feltételeztem, hogy holmi vadászok le bírják önöket nyomni.- dicsértem meg a győzedelmes küzdelmüket a katonáknak. Akárhogy is, a kis mellékküldetésünk, mely a fogolyszerzésre irányult, dupla sikerrel ért a végéhez.
- Örülök, hogy nem esett komolyabb baja, Boom.- veregettem meg a klónkatona vállát, amint elhaladt mellettem. CT-2890 biztosíttatta a terepet a bajtársaival, az eléggé eszméletlennek tűnő trandoshan pedig egy olyan helyen fog majd felébredni, aminek minden bizonnyal addig csupán a másik oldaláról szemlélődhetett. Ász szakszerű eljárását egy pillanatra sem vontam kérdőre, magam sem tudtam volna helyesebb utasításokkal szolgálni. A helyettesem gyakorlatiasan kezdte faggatni a berezelt trandot, akinek nem sokkal később meg is eredt a nyelve. Szerencsétlenségére Ász megkínálta a puskatusának szélével a zöldbőrű vadászt, ezt követően elnézést kért azért, amiért a jelenlétemben kerített sort a cselekedetére.
- Nem láttam semmit.- jelentettem ki nyugodt hangon. Megértettem az indulatát. Percekkel ezelőtt még arra voltunk kijelölve általuk, hogy a fejünket a többi díszletükhöz csatlakoztassák a közeljövőben. A tervük meglehetősen a visszájára sült el. Amit tudnunk kellett, azt mindenesetre Ász céltudatosan kiszedte a fogolyból.
- Ügyes munka volt, Ász!- biztattam 2890-est, ezt követően ráhelyeztem a kezemet a gyík fejére.
- Soha nem láttad, hogy itt voltunk, és fogalmad sincs kik tették ezt a cinkosaiddal.- jelentettem ki, mire egy fogvicsorgatással megspékelt morgásban részesültem az érintett féltől.
- Soha nem láttad, hogy itt voltunk, és fogalmad sincs kik tették ezt a cinkosaiddal.- ismételtem önmagam, miközben lehunytam a szemeimet, a gyíkszerű lény elméjére koncentráltam.
- Sssoha nem láttam, hogy itt voltatok, és fogalmam ssssincs kik tették ezt a cinkosaimmal.- szajkózta. Egy elégedett mosoly húzódott meg az arcomon, majd helyeslően bólintottam Ász felvetésére.
- Azt fogjuk tenni, de először szeretnék valamit leellenőrizni. Hack, szerelje le az ájult trando adóvevőjét a karjáról, ha egy frekvencián beszélnek, tájékozódhatunk a jövőbeli elképzeléseikről. Ász, jöjjön velem, egy kicsit szétnézünk a hajón!- adtam ki az utasításokat, miközben felballagtam a rámpán. A hajó számítógépét könnyen ki lehetett szúrni. Szerencsére, a primitívségének köszönhetően, gyorsan be tudtam lépni a rendszerbe.
- Ezek csak a gyilkolásra használnak komolyabb technológiát, ez a rendszer szinte gyerekeknek való.- ráztam meg a fejemet, habár ez valójában igencsak pozitívan érintett. Sokszor csináltam hasonlót a mesteremmel, amikor még együtt dolgoztunk.
- A navigációs feljegyzésekben semmit nem mentettek el a vadászati útvonalakról... Várjon csak! Egy holoüzenet.- hangzottak szavaim, s azon nyomban kivetítődött elénk egy kék, galaktikus közös nyelven írt szöveg, mely a következőket tartalmazta:
A fiatal jedik a ti holdatokon értek földet, a megbeszéltek alapján. Az adósságomat így letudtam.
Az aggodalommal teli tekintetemet egyből Ász felé szegeztem, majd néhány másodpercnyi ellenőrzés után szörnyű valóságra bukkantam.
- Ezt az üzenetet egy Coruscant-i csatornáról küldték. Nem teljesen beazonosítható... Indulnunk kell, Ász! Rossz előérzetem van.- mondtam a klón partneremnek, ezt követően előkaptam a fénykardomat, az Erő segítségével belehajítottam a pilótafülképben elhelyezkedő műszerfalba, és újból a markomba rántottam. Ezzel a géppel egy ideig nem mennek sehová. Amint újból kiléptünk a vadonba, az Ász által szerzett információk alapján indultunk meg, a megszokott láncban, melyet a tisztásra érkezés előtt alkalmaztunk.
- Mi a véleménye erről az egészről?- érdeklődtem a klóntól, megtörve a haladás közbeni csendet. Személy szerint igazán frusztráltnak éreztem magam, ámbátor próbáltam a lehető legjobban összpontosítani. Elértük a hegylánc alját, amikor Hack-nél recsegni kezdett az elkobzott adóvevő.
- ... Vraaz é... Bhew halo... friss nyom... északnak a hegylá...elé... ind...utánuk.
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Szer. Jan. 30, 2019 1:39 pm

Padawanok végveszélyben

Szerencsére a parancsnok nem neheztelt rám az ütés miatt, mégis kicsit kínosan mosolyogtam a sisakommal a kezemben. Megszereztük az infót ami kellett, szóval a cél most szentesítette az eszközt. Mindenesetre a jövőben igyekezni kell türtőztetni magam ilyen ügyekben. Ezután egy elmetrükkel eltompította a rólunk szóló emlékeit a gyíknak, így nem is fog emlékezni, hogy mi valaha is ott jártunk. Legalábbis reméltem...
A lovag kiadta a parancsokat, Hack meg is kezdte a kütyü megbütykölését. Mikor végzett odajött és jelentést tett.
- Uram, elég primitív szerkentyű viszont sikerült ráhangolódni nagyjából a frekvenciára, a mikrofon részét pedig kikapcsoltam, hogy véletlenül se hallják meg a kommunikációnkat az adóvevőjükön keresztül.
Elismerően elmosolyodtam, kicsit el is ámultam a technikai tudásán Hack-nek. De hát nyilvánvalóan kitett magáért, hogy ezt a nevet megkapja.
A jedi magával hívott a hajóra. Nem egy mai darab, a vadászainknak nem kellene túl sok idő, hogy kiszedjék őket, bár ebben a légtérben nem nagyon mozogtak. Avelart követve én is a fedélzeti számítógéphez értem, majd rácsodálkoztam, és egyetértően bólintottam a lovag megjegyzésére. Valószínűleg nekem is sikerült volna, de hát azért van Hack a csapatunkban, hogy ő intézze az ilyeneket. A csapat minden elemének megvolt a szerepe, ami összeállva egy kiváló bandát tett ki.
A holoüzenet teljesen meglepő adatokat tartalmazott.
- Tehát nem meghibásodás okozta a zuhanást... De vajon ki rendelhet el ilyet? Hiszen még csak gyerekek! - gondolkodtam hangosan.
Nem volt gondolkodási időnk, hiszen a jedinek valami rossz megérzése támadt. Mielőtt még lejöttünk volna a hajóról a lovag tönkretette annyira a hajót, hogy a távozás, esetleges üldözés ideje bőven elhúzódjon. Kiszaladtam, majd a részleteket nem ismertetve összehívtam a társakat:
- Az előbb megbeszéltek alapján megindulunk a hegyláncnak! A felállás ugyanaz, indulás! - láttam el gyors utasításokkal a társaimat.
Kissé erőltetett, de annál óvatosabb menettel igyekeztünk a padawanok irányába. Gyötört az a gondolat, hogy Coruscant-ról jött az üzenet, menet közben ezen gondolkodtam, míg a lovag megtörte a csendet, a kérdésével. Végül is több szem többet lát alapon, analizálhattuk, beszélhettünk a problémáról, ami láthatóan őt is bántotta.
- Ez az egész furcsa, már az, hogy valaki megbízásra szállít vadászatra jediket... ráadásul gyerekeket. Valamiféle adósságról is szó volt az üzenetben, de vajon mit kaphatott cserébe a küldő? Nem hinném, hogy kreditet vagy valamiféle tárgyat. Azt gondolom Uram ezek valami piszkos munkát végezhettek el a coruscanti-nak. - osztottam meg a gondolataimat - Minden esetre jó lenne tudni, hogy ki ez a titokzatos megbízó...Nem valami bizalomgerjesztő ez így.
Lassan sikerült elérni a hegylánc lábát, amiről szó volt, amikor is megszólalt az adóvevő. Nagyon nehezen ki lehetett venni valamiféle üzenetet, ami vészjósló volt: a gyíkok friss nyomra bukkantak, és elindultak abba az irányba ahová mi tartottunk.
- Ez nagyon nem jó így, Uram. - szólalt fel Vision - Előnybe kerültek.
Igen aggasztó volt ezt beismerni, de a legjobbat kellett kihozni a szituációból.
- Esetleg megpróbálhatnánk a kísérő jedit elérni a komlinkjén. Ezekben a szerkentyűkben van egy vészjelző funkció, ami a helyzetüket segít meghatározni, és csak a mi rendszerünkben jelzi. Olyasmi, mint egy csendes riasztó. - törte meg a csendet Hack, aztán próbálta még fülelni az adóvevőt, de hiába.
- Egy próbát mindenképpen megérne, úgy gondolom, Uram. - fordultam a lovaghoz az ötletet támogatóan, majd folytattam - Minden esetre javaslom, hogy haladjunk tovább, hátha útközben jelezne nekünk a padawan.
Megvárva a lovag véleményét a helyzetről tovább indultunk, hasonlóan gyors tempóban, hiszen a vadászok lépéselőnyben voltak velünk szemben. Meg kell védeni azokat a gyerekeket minden áron, ők a jövő katonai vezetői, a béke fenntartói a Köztársaságban. Nem engedhetjük meg, hogy ezek a vadállatok, merő hobbiból levadásszák és trófeájukként kirakják otthon a vitrinbe őket. Ha nem is a csapat, de a saját életem árán is kihozzuk őket. Fogadkoztam magam és ahogyan haladtunk az adrenalin is nőtt bennem.
Ahogy haladtunk egyszer csak a kommlink egy gyenge jelzést jelzett néhány másodpercig, miközben egy ilyen suttogó üzenet szűrődött ki a jedi adóvevőjéből:
- Avelar...?- majd mintha egy kötelet elvágnánk, új szakadt meg mind a jelzés, mind az üzenet is.
Azonnal megtekintettem a térképen a pozíciót, majd vegyes érzésekkel mutattam a parancsnoknak:
- Uram, ha minden igaz a jelzés már innen nem túl messziről jött, talán behozhatjuk a hátrányunkat, ha gyorsak vagyunk...
De nem így volt: nem messze, a fák lombjai közül egy madárraj lebbent fel, amit néhány lövés zavart fel.
- Sietnünk kell, Uram! - kiáltottam fel a lehető leghalkabban, majd folytattam - Boom készítsd a gránátvetőt, hasznát vesszük a gránátok hőjét és sebzését is egyaránt. - gondoltam arra, hogy a robbanások okozta hő esetlegesen megzavarhatja a hőlátásukat a gyíkoknak...
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Csüt. Jan. 31, 2019 1:25 am

Padawanok végveszélyben


Amikor még a hajó belsejében voltunk, Ász rávilágított a lényegre, miszerint valószínűleg a fiatal jedikkel megrakott űrsikló valóban nem szimpla navigációs hiba miatt ért földet ezen a helyen. Helyesnek ítéltem a klónfelderítő feltételezését, bármennyire is nyugtalanítóan hatott ez az egész. Hack igencsak ügyesen bizonyította mindannyiunk számára a technológiában való jártasságát, elismerően bólintottam felé egyet, midőn korábban sikeresen rá tudott hangolódni arra a frekvenciára, amit a bolygón vadászó trandoshanok használtak. A sűrű erdőben haladva rákérdeztem Ász véleményére a rejtélyes Coruscant-i bajkeverő kapcsán.
- Akárhogy szeretném, hogy ne hasonlóképpen legyen, a maga meglátása tűnik a legésszerűbbnek. Ezek nem zsoldosok, tehát a pénz annyira nem érdekelheti őket. A felszerelésükből látszik, miszerint maximum arra fordítanak jelentősnek mondható kreditmennyiséget, viszont azt akár összeharácsolhatják a foglyul ejtettektől. A pénzbeli egyezkedés menete pedig könnyebben lenyomozható.- reagáltam klónhelyettesem elméleteire. Abban bíztam, miszerint a padawanokat életben fogjuk találni, s talán ők fognak valami kézzelfoghatóbban mondani a dologról. Hisz, amennyiben valaki tényleg szándékosan rongálta meg a navigációs számítógépüket, akár találkozhattak is az illetővel személyesen. A csupán szakadozva észlelt komlinkbeszélgetés mindannyiunkra vészjóslóan hatott, egyértelműen újabb veszélyek fogják fenyegetni az életben maradásunkat az elkövetkezendő órákban.
- Egyet értek, Vision.- mondtam, osztva a szakasz tagjának véleményét. Szerencsére, Hack ismételten egy ötlettel állt elő. Kíváncsiságot sugárzó íriszekkel vizslattam, mit fog reagálni rá Ász. Ő egyetértett a fiatalabb testvérével, valamint javasolta a továbbhaladást.
- Rendben, legyen úgy! Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, amennyiben életben akarunk maradni ezen a helyen. Nem is beszélve a küldetésünk teljesítéséről.- jelentettem ki. Semennyi időt nem vesztegethettünk, elvégre szorosan a nyomunkban voltak a vadászok, értettek hozzá, miképpen akadjanak a prédájukra a lehető leghamarabb. Frusztrált érzés kerített hatalmába, üldözöttekké váltunk, ezt pedig valószínűleg egyikünk sem viselte túlságosan jól. De, a pánik és a fejetlenség nem tartozott a győzelemhez vezető eszközeink közé. A klónokat kiképezték ilyen szituációkra, nehéz hónapokon, terhelő, ám felkészítő éveken keresztül. A jediket úgyszintén. Én az Erőre hagyatkozva küzdöttem a balsejtelmekkel, a nyugalom, az összeszedettség menedékét kerestem. Ekkor felvillant az első olyan reménysugár, melybe ténylegesen bele lehetett kapaszkodni.
- Önök is hallották, fiúk?- fordultam hátra érdeklődően a klónokhoz.
- Yox, hallasz engem? Yox, jelentkezz, itt Avelar! Yox, veszed az adást?! Yox!... Semmi.- suttogtam magam elé, miután megkíséreltem újabb üzenetmorzsát kifacsarni az ithoriaiból, sikertelenül. Ám, ameddig próbálkoztam, Ász bemérte őket a térképen.
- Akkor ne tétovázzunk!- tanácsoltam a bajtársaimnak, csakhogy a felvillanó reményfoltot rögtön a balsors követte, ugyanis ránk leltek a trandok. Ász ismételten használható elképzeléssel állt elő, mire én parancsba adtam Boom-nak, hogy váltsa valóra azokat. A gránátok záporozni kezdtek afelé, ahonnan a lövéseket hallottuk korábban, a növényzet lángba borult, a primitívebb erdőlakó élőlények ijedt ricsajban törtek ki, mikor tapasztalták a közelükben becsapódó tölteteket.
- Nagyszerű, pompásan odapörkölt nekik, nyertünk némi előnyt, most pedig futás!- parancsoltam a klónoknak, majd néhány száz métert követően egy meredek hegyoldalba ütköztünk. Ez volt hát az, a hegylánc legnagyobb akadályt jelentő része, melyről a gyáva zöldpofájú árulkodott számunkra anno.
- Ász! Készítse a kábelt! Maga megy előre, hogyha felért az oromra, adjon fedezőtüzet. Onnan jó rálátást nyer, leszedhet párat, ameddig mi beérjük.- hangzottak el az utasításaim, ezt követően ismét előkaptam a fegyveremet, felvillant a sárga energiacsík.
- Gyerünk fiúk! Fedezőtűz mindenre, ami mozog, biztosítsák 2890-es pozíciófoglalását!- parancsoltam a három lent maradt klónnak. A lézernyalábok tánca újra elkezdődött, a fegyverek csövei megállás nélkül durrogtak. A trandoshanok nem tétlenkedtek, hasonlóan viszonozták a lövéseket, s egyik másik igencsak közel csapódott be hozzánk, de megkíséreltem minél hatékonyabban visszaverni rájuk a saját támadásaikat. Egy nyaláb balról, a másik jobbról, a harmadik fejmagasságban. Azonban, egy jól képzett köztársasági klónlövésszel kevesen értek fel a galaxisban. Megvártam, míg Ász beszállt a partiba, azután újból a klónokra kiabáltam a csatazajban:
- Induljanak! Feltartom őket. Amint elérték 2890-est, csatlakozzanak hozzá a céllövöldében!
A kábelek hangjának elmúlásával tudtam, ideje lesz számomra is visszavonulót fújni. Sziklaszirtről sziklaszirtre pattogtam fel a hegyoldalon, majd ahogy felértem, eltettem a fegyveremet. Két kezemet kinyújtottam a mélybe, és az Erő segítségével néhány nagyobb, kiálló kőszirtet letörtem a hegyről, a mélybe zúdítottam. Esetlegesen megakadályozzák az azonnali utánunk iramodást.
- Mindenki épségben van, fiúk?!- léptem oda a klónokhoz. Az Erőben éreztem, közel jártunk a célunkhoz.
- Hogy állunk távolságügyileg Ász?- kérdeztem.
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Csüt. Jan. 31, 2019 11:47 am

Padawanok végveszélyben

Bár a lovagnak csalódni kellett, mikor már nem kapott választ, minden esetre tudtuk, hogy még életben vannak az ifjoncok. Ez mindenképpen jó jel volt számunkra. A rossz jel pedig az volt, hogy nem messze tőlünk érkeztek a vadászok, akik most már ránk is vadásztak. Remek.
Az ötletemet Boom tökéletesen megvalósította: lángolt mögöttünk az erdő, így a nyomunkat és szagunkat is elveszíthetik egy kis időre a vadászok. Nem is beszélve, hogy nem látnak bennünket, vagy legalábbis kevésbé. Kb. 5-10 perc előny is sokat jelent a háborúkban. Kevesebb idő alatt is fordítottak már meg csatákat. Ezután szaladtunk, nem mintha az életünkért, hanem a szó szoros értelemben az életünkért. Az előnyünk vészesen fogyott, amikor nem váratlan, de nagyobb akadály tárult elénk: egy sziklaorom, ami olyan meredek volt, hogy lábon nem lehetett megtenni, így a mászókábellel vágtam neki elsőként a parancs szerint, míg a többiek fedeztek. Rögzítve volt a kötél és amilyen gyorsan lehetett haladnom, olyan gyorsan próbáltam fölkapaszkodni a hegyre. Bár a főbb célpont a lent maradó társaság volt, így is jó néhány lézernyaláb elsüvített a testem körül.
Végre sikerült felérnem, ami után gyorsan kioldottam a rögzítőkábelt magamról és az ellenség irányába fordultam.
- Gyerünk felfelé! -kiáltottam a többi társamnak - Uram küldheti a többieket!
Bár a dzsungel elég sűrű volt, a hegyoldalban volt egy minimális tisztás, így jól ráláthattam az ellenfelekre. Összeszedtem gyorsan az összes koncentrációmat, majd záporoztatni kezdtem a lézernyalábokat. A társaim lassan de biztosan érkeztek fel, és a helyzethez képest a lovag is jól állt. A fiatal lovag csak úgy ütötte vissza a lövedékeket, és ahogy láttam némelyik ellenfelet is talált. Megnyugtató volt egy ilyen jedi oldalán harcolni Én is igyekeztem minél több ellenfelet eltalálni, több kevesebb sikerrel, de inkább több. Akárhogy is jól álltunk, mintha gyártósoron érkeztek volna a gyíkok. Mikor egyet megöltél jött még kettő.
A többiek is felértek, és gyorsan kiadtam a parancsokat:
- Fedezzük Uram! - kiáltottam fel majd szóltam a társaimnak - adjanak bele mindent.
A jedi úgy szökellt fel a sziklás hegységen, mintha ez lenne a világ legkönnyebb dolga, még ilyen terepen is. Nem hiába, ezzel még mi klónok sem vehetjük fel a versenyt. Maximum hátirakétával, de az nem néz ki olyan kecsesen. Záporoztak a lövések mindkét oldalról, de szerencsére mi jobban képzett katonákként hatásosabbak voltunk.
A jedi is felért végre majd az Erőt koncentrálva, leszakított a hegy oldalából egy jókora darabot. Mindannyian megszeppenten álltunk picit. Ekkora hatalom, erő nem való mindenki kezébe. Valószínűleg a csontokat is így lehet ropogtatni vele, annak ellenére, hogy nem egy radikálisabb lovaggal voltunk dolgunk.
- Nem semmi! -kiáltott fel a pillanat hevében mámorosan Hack.
Talán csak a megfelelő adrenalinszint miatt, de nem vettem észre, hogy a vállamnál a páncél megrongálódott picit. Talán csak karcolta, ha eddig nem éreztem, ezután sem fogom.
- Ahogy látom csak ennyi, Uram... - mutattam a vállamra - De semmi komoly. - mosolyodtam el, a sisak alatt.
Megnyugtató volt, hogy eddig karcolásokkal, némi páncélrongálódással megúsztuk. Bár mondjuk mindenkin látszott a megviseltség, legalábbis kinézetre. Fejben mindenki erős volt, mert így tanítottak minket. Mind a klónokat, mind a jediket. A lovag kérdéssel fordult hozzám, miközben egy minimális időre szusszanhatunk.
- Gyerekekkel vannak így nem valószínű hogy nagyobb távot megtettek volna. Úgy saccolom, hogy kb. 10 percnyire lehetünk, és még ha mozognak is gyorsan be tudjuk érni őket, ha sietünk.
Siettünk is már rohamtempóban közelítettünk a helyszín, és a jedik irányába. Az előző lövöldéhez képest csendes volt az erdő, talán túl csendes is. Már a közelben járhattunk, amikor kicsit lelassítottunk. Nehogy el legyenek bújva, és mi pedig egyszerűen elrohanunk mellettük. Mindenki kémlelte a tájat, a fákat, esetleges fák alatti odúkat. Ahogy egy nagyobb fa mellett haladtam, és már majdnem körbe is értem, akkor egy reccsenést hallottam a végénél, és egy fényesebb tárgyat tartani az irányomba. Szólni sem tudtam, azonnal elvetődtem az ellenkező irányba. Majd a fegyveremet felvéve már majdnem tüzeltem, mikor megláttam: az elveszett jedi, Yox volt az. Bár még senki sem húzta meg a ravaszt, felkiáltottam:
- Tüzet szüntess!
Mikor feltápászkodtam, örömmel konstatáltam, hogy sikeres volt a vetődésem: a hatalmas fa törzsén igencsak mély vágást adott le a jedi, így ha ott maradok, biztos, hogy két részből kell összerakni. Mindenki megkönnyebbült a kezdetleges "nézeteltérés" után, de a Yoxon látszott, hogy kimerült az állandó futásban, és támadásokban. Talán ezért akart lecsapni ránk.
- Sajnálom, uram... - fordult felém.
- Ugyan már, a mai napon már többször is megpróbáltak ölni, eggyel több vagy kevesebb, már semmiség! - legyintettem a levegőbe egyet.
- Avelar, örülök, hogy látlak! - mondta rendtársának Yox, majd folytatta - nem sokon múlt, hogy elkapjanak, és még bőven nincs vége.
Vision feltette a nagy találkozás közepette az égető kérdést:
- És a gyerek padawanok hol vannak?
- Ott... - mutatott fel a jedi a hatalmas fa tetejére. - Mostmár lejöhettek!
Egyesével leugráltak szépen ideiglenes vezetőjük mögé. Kimerültnek tűntek ők is, ugyanúgy mint Yox.
Leguggoltam a gyerekekhez és adtam neki egy kis élelmet, rájuk fért.
- Ne aggódjatok Avelar és mi ki fogunk vinni benneteket, aztán folytathatjátok a kiképzést. - próbáltam picit bátorítani őket.
Hack félrehívta a lovagot és engem, hogy menjünk minél hamarabb oda.
- Uram, a pilótánk szerint néhány kilométerre egy coruscant-i hajó landolt, legalábbis a jelzése alapján.
- Talán ugyan az, mint az a bizonyos megbízó? - tettem fel gyanakvóan a kérdést a lovagnak - Mit gondol uram, kiderítsük? Vagy előbb helyezzük biztonságba a padawanokat?
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Pént. Feb. 01, 2019 11:28 pm

Padawanok végveszélyben


Nem vártam gyengébb teljesítményt a klónoktól, amikor megbíztam őket azzal, hogy ártsanak a támadóinknak, fedezve ezzel a saját visszavonulásukat, valamint személyemét. A dzsungel alattunk lángokban állt, alulról dühödt és fájdalmas kiáltásokat lehetett hallani, amelyek valószínűleg az életben maradt és sérült trandoshan vadászoktól származtak. Hátborzongatóan hatott, viszont nem mi kezdtük a konfliktust, csupán önnön életben maradásunkért harcoltunk. A felszálló füstöt kezdtem kémleni, s arra gondoltam, ez messzire ellátszik majd. Továbbra sem leszünk oly biztonságban, mit a kitartásunkból és vitézségünkből kifolyólag már kiérdemeltünk volna. Egy szomorú fejrázással fejeztem ki, hogy mennyire csalódott és sajnálattal teli volt a szívem, amiért ezek a zöld, hüllőszerű humanoidok ily gonosz módon keresték, vágyták a halált. Ám, embereikre akadtak. Ez tudatosult bennem, amikor tekintetem a bátor klónharcosokra fordult, a köztársaság rendíthetetlen őrzőire. Mind a négyen életben voltak, Ász páncélja megrongálódott a tűzharcban, viszont szerencsére semelyikük nem szenvedett olyan sérülést, mely miatt a céljaink elérése nehezebbé vált volna.
- Tegyünk hát úgy! Még nincs vége a megpróbáltatásinknak, fiúk.- bólintottam helyeslően CT-2890 megnyilvánulására, s bár egy időre feltehetően megszabadultunk a zaklatóinktól, nem szerettem volna, amennyiben a négy beosztottam teljesen leereszti a védelmét. Persze, ezidáig nagyszerűen teljesítettek, azonban szerettem volna Kenobi mester színe elé járulni az osztag összes tagjával, amint elhagytuk végre ezt a halálbűzt árasztó sárgolyót. Próbáltam energiát meríteni az élő Erőből, habár a sok csatározás engem ugyanúgy kezdett megviselni, a rohamtempó diktálása minden bizonnyal mindannyiunkra hasonlóképpen hatott. Az egyik percben még hallottam magam mögött trappolni a klónhelyettesemet, a következőben egy fénykard aktiválódásának hangját érzékeltem, s a becsapódását úgyszintén. Meglepetten fékeztem le lábaimat, fordultam azonnal hátra, vizslattam az eseményeket. Szerencsére, Ász kiváló kiképzése és reflexei megmentették Yox pengéjének lesújtásától. A klónok a rangidősük felszólalására leengedték fegyvereiket, én pedig siettem Ász támogatására, habár igen gyorsan talpra ugrott önmagától. Megszidhattam volna az idős padawant, amiért így cselekedett, de nyilvánvalóan a kicsiket próbálta védeni, plusz a józan ítélőképességét behomályosíthatta félelme és fáradalmai.
- Magát aztán nem könnyű elkapni, Ász!- helyeztem a kezemet a katona vállpáncéljára, miközben egy halvány mosoly húzódott meg az arcomon.
- Én is boldog vagyok, Yox. Maradj higgadt, padawan! Értetek jöttünk, minden rendben lesz. Használd az Erőt, fókuszálj!- ösztönöztem a rendtársamat a kiegyensúlyozottságának meglelésére, hiszen egy mentálisan instabil emberrel sokkal nehezebb lesz végbevinni az akciót, ráadásul önmagán kívül a többiek épségét szintúgy veszélyeztetheti. Vision szinte testvéri szeretettel kérdezősködött a gyerekek iránt, akik elő is jöttek Yox hívására. Ász és a katonái gondjaikba vették ellátás szempontjából a kicsiket, én is csatlakoztam hozzájuk. Egészen addig, amíg Hack odébb nem hívott bennünket, közölve egy olyan információt, melyen igencsak meglepődtem. CT-2890-es tanácsért fordult hozzám, miután felvetett két lehetőséget. Összefontam a karjaimat. Jedi nyomozóként hajtott a kíváncsiság. Ki lehetett ez a titokzatos Coruscant-i, valamint most milyen célból érkezett a planétára? Pár másodpercre rá visszafordítottam arcomat a gyermekek felé. Eloszlattam a bizonytalanságomat.
- Teljesítsük a küldetésünket, barátaim! Az ifjak megmentéséért jöttünk ide, nem kockáztathatjuk az épségüket most, hogy rájuk találtunk. Így is túl sokáig tartózkodtak már ezen a helyen.- közöltem a klónokkal, azután felsegítettem a földön csücsülő, repedt páncélos Boom-ot, s utasítottam a kis mentőexpedíciónk tagjait a tovább haladásra. A hajónk felé vettük az irányt, nagyon úgy tűnt, semmiféle ellenállásba nem fogunk ütközni a közel jövőben, amit értékeltem. Yox és a kicsik egyre nyugodtabbá váltak, a félelmeiket eloszlatta Ász osztagának jelenléte. Az Erő velünk volt. Legalábbis ezt gondoltam. Nagyjából fél óra gyaloglás után már közeledtünk a hajóhoz, a komlinkemet elővettem.
- Pilóta! Megvannak a padawanok. Készítse fel a járművet a bolygó elhagyására!- szóltam bele.
- Értettem uram, azonnal neki...
Az adás megszakadt, a távolban egy óriási robbanást lehetett érzékelni.
- Mindenki hasra!- parancsoltam, majd ugyanúgy elvetődtem a magasra nőtt dzsungeli aljnövényzetben. Elsüvített felettünk egy trandoshan vadászcirkáló, amelynek utasai hatalmas örömrivalgásokat hallattak, dobhártyaszaggató módon őrjöngtek, míg elhaladtak az égen. Nem vettek bennünket észre.
- Jajj, ne!- nyilvánultam meg, miközben talpra ugrottam, hogy a hajónk felé vegyem az irányt. Rémisztő látvány fogadott. A transzportunkból égő roncsok tömkelege maradt csupán, semmi használható. A pilótánk minden bizonnyal a halálát lelte a robbanás következtében. Elnyűtt arccal néztem Ászra.
- Úgy tűnik, mégis meg kell találnunk azt a Coruscant-i hajót. Máshogy nem juthatunk ki. De, mind nem mehetünk a keresésére.- túrtam bele a hajamba, miközben valamiféle megoldáson törtem az agyam.
- Selcros mester, ezek a fák ismerősek. Innen úgy száz méterre van egy barlang, ahol először bújtunk meg. Ott ütöttek rajtunk elsőnek, tán nem számítanak rá, hogy visszatérünk arra a helyre.- mondta Klul, a mon cala kislány padawan.
- Ügyes vagy, Klul. Menjünk!- szólítottam fel bajtársaimat. Az "otthonos" kővájatot hamar elértük. Berendezkedés szempontjából alkalmas lehetett valamennyire, a trandok pedig eltakarították onnan korábbi halottaikat, csupán a vért és a lövésnyomokat lehetett észlelni. Leültem az egyik sziklára, kinyújtóztattam a végtagjaimat.
- Ameddig megpihenünk, ötleteket várok, uraim! A gyerekeket nem vihetjük magunkkal, s Yoxon kívül legalább két embernek itt kell maradnia a védelmükre. Van valakinek egy használható terve? Az én pilótatehetségem nem a legnagyobb, de hogyha megszerezzük a gépet, akkor haza tudom vinni magunkat. Ász, kaptak esetleg valamiféle protokollt a kiképzés alatt sikló elkötéssel kapcsolatban? Utolsó menekülési lehetőség gyanánt?- kérdezősködtem. Amennyiben a klónhelyettesem és további beosztottjaim előállnak némi elképzeléssel, abba minden bizonnyal bele fogok egyezni, közreműködök velük a véghezvitelben, elvégre saját elképzelésnek híján voltam. A tervezés után jöhet az újabb megpróbáltatás.
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by CT-2890 Hétf. Feb. 04, 2019 3:02 pm

Padawanok végveszélyben

Érthető módon a fiatalok kimentése volt a prioritás, így hát a hajónk felé vettük az irány. Úgy tűnt, hogy a küldetésünk lassan a végéhez ért. Hosszú volt és rendkívül fárasztó, de megvolt az amiért jöttünk: minden padawan épségben volt. Szorosan kísérő mesterük után mentek, én pedig a lovaggal elöl vezettem a sorunkat. A hajónk már belátható közelségen belül volt, amikor is felvette a jedi a kapcsolatot vele. Már majdnem legördült volna az a bizonyos nagy kő a szívemről, amikor is elvesztettük a kapcsolatot a pilótával, ráadásul egy másik hajó is vészesen közeledett felénk. Még nagy szerencse, hogy Avelar figyelmeztetett a veszélyre, és hasra tudtuk vágni magunkat.
Miután feltápászkodtunk azonnal a hajó irányába rohantunk, de már csak a kiégett gépezettel találkoztunk. A pilótánk is benne maradt valószínűleg.
- Nyugodj békében testvér... - sóhajtottam fel egy pillanatra, majd a lovagra figyeltem.
Akárhogy is jól ment a küldetés és jól álltunk, ez most feladta a leckét nekünk. Úgy tűnik, hogy mégis fel kell kutatnunk a rejtélyes hajót. Már csak egy terv kellett. Az egyik gyermek padawan javasolta, hogy rendezkedjünk be egy barlangnál, és ott várjanak majd az őket védőkkel. Odasétáltunk, és sikerült berendezkednünk a helyszínen. Végre pihenhettünk egy kicsit, a megpróbáltatások után. Mindannyian leültünk, a padawanok kicsit bentebb, mint mi voltunk a lovaggal.
- Uram, a mentőakcióknál az a fontos, hogy a védtelen lakosság ne sérüljön, és ha nem életmentő ne lopjunk tőlük járművet. Viszont ez most elengedhetetlen a küldetésünk teljesítéséhez, ráadásul nem a lakosság szenvedi el a károkozást. - világosítottam fel a lovagot a helyzetről.
A terv további részén még gondolkodnom kellett egy kicsit. Levettem a sisakomat és letöröltem a verejtéket a homlokomról. Aztán a következő jutott eszembe.
- Azt gondolom Uram, hogy a csapat többi része maradjon itt, és Önnel csak én mennék. Hack valahogy megpróbálhatna jeleket küldeni a Köztársaságnak, hátha még utánunk küldenének egy hajót. Addig mi kideríthetnénk, hogy mi van azzal a hajóval. Ha mi hamarabb végzünk, akkor lenne egy kis kíséretünk vissza a bázisra. Ha pedig nem, akkor kivinnék a gyermekeket a veszélyzónából.
Ez volt hát a tervem, ami nem feltétlenül volt az osztag ínyére, de én csak őket akartam megkímélni. Fáradtak voltak, sárosak. Persze kiképeztek minket minden extrém körülményre, de ez kicsit más volt. Itt ha eltalálnak a gyíkok meghaltál, és annyi. Jó kis csapat volt, gyorsan összeszoktunk már a szimulációknál is.
A lovag elfogadta a tervemet, még egy rövidebb eligazítást tartottam mindenkinek, aki maradt.
- Hack te próbáld meg felvenni a kapcsolatot a Köztársasággal, vagy köztársasági hajókkal. Vision foglalj el egy magasabb pozíciót a hegyen és minden mozgást figyelj, akár felétek jönnek, akár utánunk. Boom te vegyél fel egy védelmi lövész pozíciót a barlang bejáratánál. Yox maga vonuljon be a barlangba Hack-kel és a padawanokkal, és várjanak a jelzésünkre. - fejeztem be majd a lovag felé fordultam - Uram, ha nincs ellenvetése induljunk meg a hajó irányába.
El is indultunk a különös személy irányába ketten. Nem volt messze a hely, ahol az a bizonyos hajót leszállt. Egy vízparton parkolt le a járgány, amit kb. 6-7 trandoshan vehetett körül. A bokrokból figyelve néztük, ahogyan a rámpa leereszkedik, és három alak száll le róla, ami rendkívül meglepő volt: Desera Watashi jedi lovag, és két bizarr nagydarab testőr. Ahogy jobban megnéztem, mind a kettőnél klónfegyver volt, de egyikük sem volt klón. Ezek lopott fegyverek, a fekete piacon szerezhették be őket.
- Uram, ugye Ön is látja, amit én? - kérdeztem kis aggodalommal a hangomban.
Ez egyszerűen nem lehet igaz... Nem hittem volna, hogy a jedikből kerülhetnek ki árulók... Vagy hát nem is tudom, hogy áruló-e. Kételyek között voltam és újra a lovagra néztem.
- Csak nem létezik ilyen nem, ez egy titkos akció lehet Desera-nak? De akkor az őröknek miért vannak lopott fegyvereik? - le kellett kicsit nyugodnom, hogy tisztábban gondolkodjak.
Aztán az események sajnos nem engem igazoltak, legalábbis a beszélgetés alapján ez lehetett. A trandoshanok vezére őrjöngött a lovagnak:
- A padawanok...! Nincsenek sehol, ráadásul jedit küldtek utánuk, már rengeteg emberemet megölte!
- Azt nem ígértem, hogy nem fogják őket keresni...Tudhattátok volna, hogy ez lesz. Mint az üzenetben írtam, én az adósságomat letudtam. Amúgy is, amivel jöttek, az a hajó már egy roncs. Itt ragadtak, és nincs kiút számukra. Idő kérdése, hogy mikor kapjátok el őket. Viszont...Átkutattátok a padawanok hajóját? Találtatok számomra valami értékeset ott?
- Két kristályt találtunk rajta, tessék, ahogy megbeszéltük, viszont kicsit felment az ár...
Miután a vezérük befejezte a válaszát az összes gyík a jedire és a társaira szegezte a fegyvereit. A fiatal lovag hirtelen elővette a kardját és védekező állást vett fel.
- Úgy tűnik ezzel a tárgyalásoknak vége...
- Talán segítenünk kellene, Uram. Aztán persze visszaszállítani a Coruscant-ra. Mit tegyünk?
CT-2890
CT-2890

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2017. May. 27.

Karakterlap
Kaszt: Klón
Cím: Klón Katona
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue150/1000Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (150/1000)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Avelar Selcros Kedd Feb. 05, 2019 4:54 pm

Padawanok végveszélyben


Figyelmesen hallgattam végig CT-2890-est, s egy pillanatra kissé zavarodottan vakartam meg a fejemet, amikor azt hangoztatta, miszerint a lakosság védelme elsőrendű. Igen, erre gondolhattam volna, amit mondott teljesen jogosan és logikusan hangzott. A cél azonban bizonyos esetekben szentesítette az eszközt. Ráadásul, amiképpen Ász kiegészítette a mondandóját: ebben az esetben a civil szférát nem érintette az akciónk módszere. Leemelte a sisakját, elkezdte törni a fejét. Arra tippeltem, miszerint a korábbi kiképzésében, esetleg éles bevetésein töprengett. Meditációs pózba helyezkedtem, amitől a saját gondolataimat jobban tudtam forgatni, ámbátor tekintetem ismételten a leharcolt, elnyűtt társaimra terelődött, akiket mindenáron biztonságban szerettem volna tudni. Az egyik padawanra egy biztatást, megnyugtatást sugárzó mosollyal üzentem, noha legbelül ugyanolyan feldúltságot éreztem, akárcsak a fiatal, kevesebb tapasztalattal rendelkező rendtársaim. A csendet megtörte Ász, felvázolván az elképzelését.
- Rendben van. Akkor csak mi ketten.- bólintottam egyet a klónhelyettesem felé. Jobban átvizsgálva, tényleg ez tűnt a legjobb ötletnek. Tagadhatatlanul 2890-es volt az osztagának legértékesebb tagja a lehetségesen bekövetkező összecsapás szempontjából, mint nálunk jediknél szerény személyem. Ezek tényekként jelentek meg, nem önajnározásként. Itt a rutin döntött. Ász tökéletes pontossággal, s ügyességgel adta ki az utasításokat, melyek által az expedíció hátramaradt, harcképes tagjai elfoglalták előre kijelzett pozícióikat.
- Vigyázzanak egymásra!- hangzott utolsó mondatom, mielőtt kiléptünk a már jól megszokott dzsungel rengetegébe. Nem sok időbe telt bele, mire elértük a megadott pontot, szembesültünk a rémséggel, a legrosszabb dologgal, amitől csak tarthattam. Desera Watashi, a Jedi Rend felkent tagja, plusz néhányan a megmaradt trandoshan vadászok közül egy malomban őröltek. Csalódottan hajtottam le a fejemet, bámulva néhány másodpercig a talajt. Az Erő használatával igyekeztem elrejteni a jelenlétünket, viszont Desera kisugárzása messziről "bűzlött". Zavarodottság. Düh.
- Sajnálom, Ász... Attól félek, ez pontosan az, aminek látszik. Ez a háború megrontja a jediket. Béke idejében az egyensúly fenntartása könnyebb, de a sok halál, a nyomás. Sötétséget érzek.- ráztam meg a fejemet. Ezt követően kiderült, miért jött személyesen a planétára, a kristályokért. Ez az árulás egyik legaljasabb formája volt, mellyel életem során találkoztam. Láthatóan, a három Coruscant-i jövevény el akarta tüntetni a nyomait. CT-2890 kérdésére így feleltem:
- Várjunk, Ász! Mi lényegesen kevesebben vagyunk, a túlerő mindkét félnél ellenünk játszik.
Nem sokáig kellett tűkön ülnünk, a csetepaté pillanatokon belül kezdetét vette. Egymásnak esett a két csoport, ameddig csak a bukott jedi, egyik testőre, valamint egyetlen trando állt talpon, a vadászok első számú vezére.
- Orssk-ot és Watashi kísérőjét önre bízom, én elintézem a rendtársamat. Adjon bele mindent! Most!- hangzott a szavam, eztán előugrottam a bokorból, felvillanó fénykarddal a markaim között.
- A Galaktikus Köztársaság szenátusának, valamint a Coruscant-i Jedi Tanácsnak nevében le vannak tartóztatva! Fegyvert eldobni!- szólaltam fel, habár ez annyit ért, akárcsak halottnak a csók.
- Selcros!- üvöltött fel Desera, azután az Erő segítségével a levegőbe emelt, majd a legközelebbi fa törzsének hajított. A fegyverek durrogása megkezdődött, ebből arra engedtem következtetni, klón bajtársam egyaránt a csatába vetette magát. A megérkezésem egy nagy nyekkenés kíséretében történt. Elvetemült sötét Erő párolgott el körülem, mely egyértelműen a lila fénykarddal rendelkező, zabrak nőből áradt. De, ennyivel még nem adtam fel.
- Kár volt idejönnöd!- rivallt rám, s egy hatalmas ugrással kombinált, felülről indított csapással akart agyonsújtani, amikor fejmagasságban kivédtem a támadását. A két penge csikorgó hangon ütközött egymásba. Cho Sun és Shiak magasságban kezdetét vette a vívásunk. Azelőtt soha nem párbajoztam bukott jedivel, az agresszív, gyilkos szándékú vívóstratégiája újszerűen, szinte ledöbbentően hatott rám. Egyértelműen fölénybe kerekedett, ahogyan hátrálva hárítottam a sújtásait apró mozdulatsoraimmal. Pillanatokon belül az Erővel hátrébb löktem őt, csizmája sarka belefúródott a földbe, ahogyan ordítva kísérelte meg saját testével kivédeni a lökéshullámot.
- Gyenge vagy, mint minden jedi!- vigyorgott rám elvetemülten.
- Gyorsan felejtesz, Desera. Nem olyan régen még te is az voltál. Hogy mi lett belőled, arra nem tudok választ adni. Nem kell így történnie, van más meg...
- Hallgass!- a dühödt kiáltást egy következő rohamsorozat kísérte, megint csak egymáséinak feszültek az energiapengéink. Egy fordulásból indított vágással megpróbált a derekamnál kettéhasítani, viszont sikeresen kivédtem, sajnos nem a teljesen megfelelő szögben, így combom húsába belekapott a fénykard éle. Összeszorított fogsorral tűrtem a fájdalmat, ezt látván Watashi nevetésben tört ki. Egy minden erőmet igénybe vevő mozdulattal kiszabadítottam a pengémet a patthelyzetből, felcsúsztattam egész Desera markolatáig, aztán a Sun Djem fogással kettémetszettem a fénykardja fémtokját. Eztán alulról ívelt Mou Kei vágással elválasztottam testétől a lábait. A korrupt zabrak pokoli, fájdalomtól ittas sikolyban tört ki, ahogyan térdig érő csonkjait markolászta. A pengém hegyét felé szegeztem.
- Sajnálom. Nem hagytál más választást.- közöltem vele elhaló hangon.
- Ostoba vagy, Selcros! Mikor látják már be az olyan hülyék, mint te?! Menekülnünk kell, a Rendnek nincs jövője, a hőn szeretett mesterek maguk megmondták, hogy a ránk települő Sötétségtől már nem láthatunk tisztán! Te nem voltál a Geonózison, nem láttad mészárlást!!!... Én más utat találtam, az Erő igazi természetének útját! A Rendnek vége van! Vége... vége van...- a lepergő könnyek közti szidalmazás abbamaradt, amikor a sebesülése kínjai ájulásba ringatták Desera Watashi elméjét.
- Számodra igen.- sóhajtottam elkeseredetten. Reméltem, Ász jól boldogult, fényt akartam deríteni a klón helyzetére, ugyanis egykori nővérem senkinek nem árthatott egy jó ideig.
Avelar Selcros
Avelar Selcros

Hozzászólások száma : 22
Join date : 2017. May. 12.
Tartózkodási hely : Azt a Tanács dönti el.

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Lovag
Tapasztalat:
Wasskah Hold erdőségei Left_bar_bleue1151/2500Wasskah Hold erdőségei Empty_bar_bleue  (1151/2500)

Vissza az elejére Go down

Wasskah Hold erdőségei Empty Re: Wasskah Hold erdőségei

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.