Clone Wars Hungary
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Port Pixelito

3 posters

Go down

Port Pixelito Empty Port Pixelito

Témanyitás by Obi-wan Kenobi Szomb. Május 13, 2017 3:11 pm

A főváros, Pixelito űrkikötője.
Obi-wan Kenobi
Obi-wan Kenobi
Admin

Hozzászólások száma : 153
Join date : 2017. Apr. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : Coruscant

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Mester
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue4500/4500Port Pixelito Empty_bar_bleue  (4500/4500)

https://clonewars.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Obi-wan Kenobi Hétf. Május 29, 2017 3:31 pm

A szerencsejátékok útvesztőjében

A Malastare bolygó nem éppen a csendességéről híres… A galaxis midenféle népe idejár, leginkább egy dolog miatt: a fogatversenyek. Nincs olyan hét, ami nem telne el egy nagyobb megmérettetés nélkül. A gazdagabb urak és hölgyek, még néhány szenátor is eljár ide, és nem csak a futamok izgalma miatt. Mint mindenhol ahol egy kis lehetőség van rá, fogadásokat kötnek. Minél aljasabb egy bolygó, vagy elterjedtebb a bűnözés, annál pitiánerebb dolgokra lehet fogadni. Itt viszont híresek, hírhedtek a futamok, és bár a versenyt a fogadások miatt próbálják tisztának tartani, a fogadásokat már nem tudják ilyen módon ellenőrizni. Mindenki fogad mindenkivel, a kalmár a politikussal, fejvadász az őslakossal…

Viszont most egy fontos személy tűnt el, akit ott látták legutoljára a Malastare bolygón. Egy szenátor volt az, aki az utazási naplója szerint a testőrségével utazott, diplomáciai ügyben. Ez szokatlanul szűkszavú megfogalmazás volt, főleg egy szenátortól. Már néhány napja elutazott, és nem adott magáról semmiféle jelet, és nem is jelzett vissza arról a bizonyos diplomáciai ügyről sem. A legutolsó jel szerint a fővárosban, Port Pixelitoban látták néhány fős kíséretével.

Akárhogy is akarta titkolni a Köztársaság, már az egész főváros tudott az esetről, már valószínűleg többen is a nyomába eredtek a rhodiai szenátornak. Többek között a Köztársaságiak, szeparatisták és egyéb fejvadászok... Ez lehet Lya esélye arra, hogy egy jó kis pénzt szerezzen magának: ha sikerül megtalálnia a szenátort, már csak a pénzösszegen kell gondolkoznia, hiszen mind a Köztársaságnak, mind a szeparatistáknak megéri a váltságdíj kifizetése szeretett, illetve ellenszenves szenátorukért. De ezek még nagyon távlati gondolatok voltak, hiszen még nagyon messze járt az igazságtól a fiatal fejvadász...

Ahogyan járta a várost egy érdekes alak ment oda hozzá és a vállát finoman megtapintotta:
- Te talán olyan űrkalóz féle vagy? Rengeteg van erre, de te szimpatikusnak tűnsz nekem... Ha gondolod, segíthetnénk egymáson. - mondta kicsit félreérthetően, majd zavartan mondta tovább - ... mármint, mármint a rhodiai-ról beszélek, mindenki őt keresi a városban, ha mi ketten összefognánk, akkor talán könnyebben a végére járnánk, na mit szólsz? Társ? - nyújtotta kezét Lya irányába.
Az alak bár kicsit fura volt, lehet, hogy ez csak a látszat, nem akarta kiadani Lya-nak a tudása javát. Vagy egyszerűen ennyire amatőr lenne. Minden esetre felkérte őt egyfajta szövetségre, pénz esetleg más javak elérésének céljából.

Port Pixelito Dab6d1e0b09b328c4cf26c20db46de4b

Kaland résztvevője: Lya Shenuri
Obi-wan Kenobi
Obi-wan Kenobi
Admin

Hozzászólások száma : 153
Join date : 2017. Apr. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : Coruscant

Karakterlap
Kaszt: Jedi
Cím: Jedi Mester
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue4500/4500Port Pixelito Empty_bar_bleue  (4500/4500)

https://clonewars.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Frax Opnin Hétf. Feb. 11, 2019 11:52 pm

Egy új irány...

Flash Idrall hajóján aludtam éppen, ő pedig a hídon igazgatta a hajónkat valamerre. Valahogy nem izgatott, hogy hova tartunk, a lényeg, hogy nem a Korélián voltunk. Ha nem is vagyok körözött ott, biztos vagyok benne, ha ott bujkálnék előbb utóbb megtalálnának engem, és valamilyen "balesetnek" beállítva megölnének engem. A nem túl mély álmomból egyszer csak Seely ébresztett fel, megbökdösve az oldalamon.
- Vedd át egy kicsit a hajót, és beszélgessünk.
Mondta, majd meg sem várva engem odaindult. Én is összeszedtem magam lassan, majd feltápászkodtam az ágyamról és elindultam a gép belsejében. Bár a külsején volt már néhány karcolás és horzsolás, a belseje szinte kifogástalan volt. Kicsit gyanúsan kifogástalan. Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget ennek, de azért megjegyeztem.
Végül odaérve lehuppantam a pilótaülésbe, miközben Seely a másodpilótülésen épp rágyújtott egy cigarettára. Rámnézett és felémnyújtott egy szálat:
- Hmm? - csak ennyit "kérdezett" tőlem, mielőtt kifújta volna a füstöt.
- Van sajátom.. - vettem el elő a szivaromat, majd meg is gyújtottam.
Egy ideig csak vezettem, ő pedig csak figyelt. Nem volt semmi tudomány ebben, az űrben repkedtünk picit, néhány aszteroidán kívül semmi sem akadályozta utunkat. Egyszercsak autópilótára váltottam, és felé fordultam.
- Szóval, miért mentettél meg? Ezermás pilótát találhattál volna helyettem.
- Épp arra jártam... Néhány fejvadászt üldöztem tudod, akik leléptek a pénzemmel, és én nem szeretem, ha lelépnek a pénzemmel, nem tudom, te hogy vagy ezzel.
- Nekem mindig volt pénzem mindenre, szóval te lehetsz itt az egyedüli aki ezen aggódik. - mosolyodtam el.- Egyébként megértem, bár nem nagyobb árulás, mint amin túl vagyok.
- Talán... Üdv a világomban, ahol a csalás, árulás és egyéb svindlik kötelezőek.
- Azt mondtad, hogy ismered a fateromat, te mit kedvelsz benne? - emlékeztem a devaroni beszélgetésünkre visszaemlékezve.
- Tudod, az én szüleim ott dolgoztak ha nem is rabszolgaként, de utolsó kutyaként tartva. Apád utálta a twi'lekeket, kevés pénzért, rengeteg munkát adott, több műszakban...Ameddig először az anyám halt bele a gürizésbe, majd mikor az apám meg akarta ölni Dram Opnint... Hidegvérrel lelőtte az apád az enyémet... Szerencsére én máshol tartózkodkodtam, önálló életet éltem... Bár leginkább különböző csalásokban vettem részt, kicsit elkanászodtam na. Most, hogy nincs senkim, könnyebb élni ezt az életet.
Rámvigyorgott, de a szemében azért egy kis keserűséget láttam, mire elfordította a fejét, és egy újabb cigarettára gyújtott. Kicsit bajlódott vele amikor odanyújtottam az oldaltáskámon lévő forrasztót, és meggyújtottam neki. Én is mindig ezzel gyújtom be a szivaromat, és még bütykölni sem rossz vele. Kicsit meglepte, de sikerült azért jobb kedvre derítettem vele.
- Azért vettél fel, hogy átadjam tálcán az apámat? Nem azért szívesen tenném, csak kíváncsi vagyok.
- Talán majd egyszer...Igazából csak egy csapatot akarok, akivel feldúlhatjuk a galaxist és csinálhatunk jónéhány balhét.
- Akkor jó emberre találtál. - szívtam bele a szivaromba - Látom Malastare az úticél, mi dolgunk van ott, megállunk tankolni?
- Nem...Kell még egy kis tűzerő, olcsón, ha lehet ingyen... A fogatpályák környékén lévő kocsmákban valószínűleg találhatunk néhány gazfickót.
- Barátságos hely, bár biztos nem übereli Mos Eisley mocskát, bár erről csak hallottam valahol.
- Lassan odaérünk, ereszkedj szépen a többit intézem.
Egy bólintással jeleztem, hogy megértettem a feladatot, és elkezdtem csökkenteni a magasságot. A távolban már látszott valamennyire Port Pixelito, minden "fényében és pompájában". Mikor leértünk, szépen landoltam a hajóval. Egy kisebb bizarr bizottság fogadott bennünket, akikkel Seely foglalkozott. Én a hídról figyeltem az eseményeket, majd láttam, hogy kicsit idegesebb a testbeszédük a rámpa tetején kezdtem hallgatózni.
- Mindenképpen megnéznénk a hajót, nehogy legyen valami csempészáru rajta...Mi csak a munkánkat végezzük.
Minden tiltakozás ellenére arréb tessékelte a három katona a kapitányt, aki felém fordulva csak ennyit kért:
- Öhm Frax, megnéznéd a pilótafülkében a táskámat?
Mielőtt még felértek volna gyorsan felkaptam Seely táskáját, és belenéztem mi van benne: néhány lopott tervrajz, és rengeteg kredit...Annyi, hogy feltűnő legyen. A tervrajzokat a páncélomba tűrtem, a rengeteg kredit nagy részét pedig a saját csizmáimba osztottam szét. Szerencsére nem vették észre, hogy átöntöttem, és szépen lesétáltam a hajóról. Az egyik őr aki a rámpánál állt viszont gyanús lett.
- Hagy' nézzem csak azt a táskát! Azt hiszitek, ilyen könnyen átcsusszantok a rostán? Háháhá! - nevetett fel diadalittasan, majd a táska tartalmát kezdte kutatni. - De itt kell lennie!- mondta csalódottan, majd a fejemhez vágta a táskát és mormogni kezdett. - Jól van mehetnek...
Robotlépésekben közelítettem Flash-hez aki eléggé aggódott a táskájának tartalmán, hiszen a táskája eléggé üresnek tűnt.
- Majd te intézed a többit mi? - vigyorogtam rá, majd egy sikátorban félrehúzódtunk. - Itt van az összes kredit ami a táskádban volt, ééés itt pedig ezek a nyilván a kezed által tervezett tervrajzok.
Kicsit önelégült mosollyal néztem rá, amikor is egy vállütéssel nyugtázta az egészet. Remélem ez a "szép volt" ütés és nem a "ha még egyszer megcsinálod megöllek" ütés volt.
Az utcákat róva, a fogatversenypályákra indultunk, ott megtalálható kb. a bolygó összes szerencsevadásza. Mindenki egy nagyobb versenyre készült, mikor mi is felmentünk a lelátóra nézelődni...Hátha ezek közül a fogathajtók közül tudunk valaki értelmeset keresni. Volt egy eléggé érdekes alak, akit a közönség hatalmas üdvrivalgás helyett fújolta. Alig tudott bekászálódni a fogatába, de valahogy sikerült neki bemászni. Ez valószínűleg megöli magát... Gondoltam magamban, majd Seely-re néztem.
- Kit keresünk, vagy mit figyeljünk, ez itt csak egy rakás csőcselék. - mutattam a körülöttem állókra, és kb. az egész bolygóra.
- Nyugi, fogadtam a pantoraira egy keveset, csak úgy viccből.
- Hát amennyi a táskádban volt abból igazán aprópénz lehetett! - nevettem fel.
A legnagyobb csodálkozásunkra a srác megnyerte, és bár a megállás nem volt a legjobb, így is elámító volt, ahogy megnyerte a versenyt. Bár részeg volt, az ösztönei, vagy a sors vagy egyéb hatalom dicsőséget hozott neki.
- Na látod tudtam én! - széles vigyorral gúnyolt ki engem a twi'lek.
- Na persze...!- válaszoltam kissé tömören. - Szóval akkor utánamegyünk?
- Nem...Csak megyek. Te addig menj vissza a hajóra, és várj meg minket.
Bólintottam, majd el is indultam. Egy vásáron keresztül mentem, ahol különböző portékákat árultak. Ezek az állatok miket meg nem esznek... A koldusok, csavargók is folyamatosan kéregettek tőlem, de tudtam, hogy ez nem az alvilág...ez a társadalom alja. Végre láttam a gépet, és oda is értem lassan.
Nézelődtem a hajón, különböző csempészrejtekeket kerestem. Találtam jónéhányat, de azok olyan könnyen kiszúrhatóak voltak, hogy csak meg kellett kopogtani a falat, vagy a padlót. Míg vártam, bütykörésztem ezeket, hogy picit vastagabbak legyenek, és ezért elnyeljék a kopogás rezgő hatását, ezzel a hangot is.
Végre Idrall is visszatért hozzám, és kíváncsian figyeltem a twi'leket.
- Na hogy sikerült a beszélgetés a muslicával?
- Nem tudom...Lehet inkább máshol kellene keresnünk. De már holnap délre idehívtam őt, szóval most már várjuk ki a végét.
- Ahogy gondolod, bár nem hinném, hogy eljön...legalábbis időben. Addig mit csinálunk?
- Lassan besötétedik, ideje aludnunk, hosszú nap volt ez a mai... - zárta gondolatait Seely, majd bement a hálókabinjába.
Én még megnéztem a naplementét egy szivar társaságában, majd szépen lassan én is eltettem magamat, ki tudja mit fog hozni a holnap?
Frax Opnin
Frax Opnin

Hozzászólások száma : 10
Join date : 2019. Feb. 10.

Karakterlap
Kaszt: Kalandor
Cím: Kezdő
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue0/1000Port Pixelito Empty_bar_bleue  (0/1000)

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Jax Leaden Csüt. Feb. 14, 2019 8:58 pm

Egy új irány...

Az ébredésem rossz volt. Finoman és nőiesen kifejezve. Soha nem tartottam Malastare-t a mennyországnak, noha a magamfajta léhűtők számára mindent meg lehetett itt találni, amire szükség lehetett. Egy olcsó motel, csupán ennyire voltam hajlandó költeni. Más alkalmakkor is megszálltam errefelé, s ebben az egy szobában még soha nem látogattak meg éjszakai betolakodók, nevükön nevezve őket különféle rágcsálók és rovarok, amelyek a sötétségben bújtak elő a legkülönbözőbb helyekről. Egy nagy nyögéssel indítottam reggelt, az alvás nem sokat segített az állapotomon, túl régóta bódítottam az agyam különféle szerekkel. A hirtelen kitisztulás meghozta az eredményét. Irgalmatlan fejfájást és hányingert. Micsoda bemutatkozásom lesz! Igaz is, az a twi'lek nő delet mondott találkozási időnek, amennyiben jól emlékeztem. Mindegy. Délre kikászálódok, maximum már leléptek nélkülem vagy várnom kell rájuk néhány fertály órát. A pénznek nem voltam éppen híján, ezzel az idióta versennyel néhány hétig bebiztosítottam magamat, mindenesetre volt valami vonzó a kékbőrű szépség ajánlatában. Hogy én voltam a legjobb döntése? Fogalmam sincs, mindenesetre a legrosszabb tuti nem. Tegnap láttam egy fickót, aki kilyuggatta lézerrel az egyik kiszolgálófickót, amiért az véletlenül rálöttyentette az italt a fazon kabátjára. Micsoda figurák vannak! Ez már tényleg túlhaladta a jó modor határait. Felültem az ágyamból, s a tekintetem egyből a mellettem heverő üvegre terelődött. Alderaan-i Toniray. Az egyik legjobb minőségű bor a galaxisban. Valószínűleg költöttem rá néhány kreditet vagy a győzelemért adták? A franc se emlékezett, akárhogy volt, az üveg tartalmának csupán negyede hiányzott. Úgy döntöttem, elteszem ínségesebb időkre vagy ünneplésre. Talán bevágódhatok vele az újdonsült munkatáraimnál. Majd eldől. Felvettem a nadrágomat, a csizmámat, s magamra öltöttem a dzsekimet, a többi cuccomat pedig, kivétel az övre akasztott sugárvetőt természetesen, egy vászonzsákba pakoltam. Sok ingósággal nem rendelkeztem. Amikor kinyitottam a kabin ajtaját, szembetaláltam magam a takarítóval, aki valami érthetetlen nyelven karattyolt, miközben az óráját mutogatta dühödten.
- Ja, ja, nyugi! Léptem.- magyarázkodtam neki, mert a hülyének is leesett volna, hogy a motel elhagyásának idejével kapcsolatban voltak megjegyzései. Komótos léptekkel, zsebre dugott kézzel baktattam kifelé. Szerencsére a motel szobáját kifizettem előző nap, vagyis erre következtettem, különben páros lábbal rúgtak volna hátsón, nem pedig alvóhelyet adtak volna. Ezért, semmi dolgom nem akadt továbbá azon felül, hogy eljussak a megadott helyre. Pixelito meglehetősen nagy város volt, ezért taxit fogtam, ami kivitt egészen a kikötőig. Hajók és tulajdonosaik tömkelege, nekem egy YT-1200-ast kellett keresnem, legalábbis a nőci ezt mondta. Hogy is hívták? Flash. Igeeen, ez lehetett a neve. Az arcát sikerült megjegyeznem, arról mindenképp felismerem alkalomatdán.
- Hé, cimbora!- szólítottam le egy háromszemű, kecskeképű grant, aki valamiféle feljegyzésekkel bajlódott. Talán ő volt a dokkolási felügyelő. Egy szimpla "Mit akarsz?"-ot kaptam tőle, azt is hutt nyelven. Csodálatos!
- Egy twi'lek nőt keresek, YT-széria hajóval, állítólag van vele egy másik figura, szerelőféleség. Itt találom őket?- érdeklődtem.
- La yama beestoo. (Igen, ott vannak.)- mutatott a megfelelő irányba a gran, azután ignorálva a létezésemet visszatért a dolgához.
- Kösz az infót!- bólintottam, megrántva a zsákot a vállamon a megadott koordinációk felé vettem a lépéseimet. Flash egy rakománydobozon ült, a cigijét szívta éppen.
- Napot!- intettem, amikor lefékeztem előtte. Kissé unott arccal nézett fel rám.
- Nahááát! Eljöttél. Ráadásul részegnek sem tűnsz.- mondta. Kedves hölgy.
- Heh, ne bízd el magad!- válaszoltam egy bárgyú vigyorral a képemen, miközben ő a leeresztett rámpa felé mutatott.
- Pakold le a cuccodat, ismerkedj meg Fraxxel!- adta ki az első utasítást. Gyorsan ment az állásinterjú. Úgy véltem, vagy megfelelek majd nekik, vagy kihajítanak a világűrbe, de ezt egy bizonyos szinten még korrekt módszernek ítéltem. Felbandukoltam a leeresztett fémpadlózaton, ezt követően szembe találkoztam egy izmus, szikár megjelenésű arccal.
- Üdvözletem! Jax Leaden vagyok.- nyújtottam felé kazán a kezemet, megpróbálva barátságosnak tűnni, és valamiféle jó első benyomást kifacsarni ebből az egész szituból. Amint ezzel végeztünk, megindultam a kabinok felé, amelyiknek az egyik hálóalkalmatosságára lehajítottam a zsákomat.
- Vagány kis hajó ez!- mondtam, miközben végigsimítva a falakat gyönyörködtem az 1200-saban.
- Szóval, te nagymenő szerelő vagy, mi Frax? Flash azt állította rólad. Bár, ahogy elnézem ez a királylány meglehetősen szép és hibátlan báli ruhában tetszeleg. Motorikusan is baba?- fordítottam a tekintetemet a legújabb partnerem irányába. A válaszát megvártam, majd ezt követően a pilótafülkébe masíroztam, végigvizslatva a műszerfalon, valamint a fülke oldalain és hátulján elhelyezkedő kütyükön.
- Az YT-szériák eléggé hasonlóak, gyerekjáték lesz boldogulni a kicsikével. Vezetted már?- fordítottam a fejemet a kérdés elhangzásával egyetemben abba az irányba, amelyből legutoljára Frax jelenlétét érzékeltem.
- Na, és mondd csak! Ti ketten... Szóval, te és Flash... Tudod?- vágtam idióta képet, miközben a férfira kacsintottam egyet. Meglehet, kissé tolakvó voltam, viszont szerettem tisztában lenni a körülöttem zajló dolgokkal, főleg abban az esetben, ha a társaimmal egy fémkalitkába leszünk zárva a világűr közepén. Idő közben lépteket lehetett észlelni a rámpa felől, valószínűleg főnökasszonyunk közelítette meg a fedélzetet.
Jax Leaden
Jax Leaden

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2019. Feb. 10.
Tartózkodási hely : Szerte a galaxisban, de valószínűleg valami olcsó lebujban.

Karakterlap
Kaszt: Kalandor
Cím: Kezdő
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue0/1000Port Pixelito Empty_bar_bleue  (0/1000)

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Frax Opnin Pént. Feb. 15, 2019 9:24 pm

Egy új irány...

Reggel már korán kipattant a szemem, talán a megszokás miatt, amit a barakkban sajátítottam el. A heverőmön fekve a plafont néztem és figyeltem van-e már mozgolódás a hajónkon. Semmi. Valószínűleg én vagyok a legfrissebb a csapatból, ami jó, mert így nem kérhet senki sem számon ezzel kapcsolatosan. Tisztként felelősségemnek éreztem mindig is, hogy én legyek az első mindenben. Mind a jóban, mind a kellemetlenebb dolgokban. Úgy kellett viselkednem, hogy az példamutató legyen mindenki számára. Elmúltak ezek az idők, most már senkinek sem kell megfelelnem...Na jó talán még Seely-nek, ha már így kimentett a szószból.
Kikászálódtam az ágyamból és elindultam a hajó "kantinjába". Azért így elég nagy túlzással lehet nevezni, egy átalakított kis szoba, két székkel, és néhány tárolóegységgel, amiben az ételeink voltak. Főztem némi agyserkentőt amivel elindíthattam a napomat, és nem csak testileg, hanem agyilag is felébredtem. Korábban léptem le a rámpáról, mint ahogy gondoltam: sikerült elkapnom a napfelkeltét is, amit egy szivar társaságában élveztem. A kávém elfogyasztása és némi téblábolás után nem tétlenkedtem, hozzáláttam a hajtómű felturbózására, ezzel javítva annak gyorsulását. Szerettem mindig is bütykölni, kísérletezni, a saját gépemen is.
- Áhhh....- hallottam egy nagy ásítást majd a rámpán kopogó lábbeliket - Te mindig ilyen korán kelsz?
A twi'lek hölgy kinyújtózott majd felugrott egy mellettem lévő dobozra.
- Nem tudtam már aludni, szóval gondoltam hasznossá teszem magam. Most már kicsit gyorsabban elszelel a gép. - vigyorogtam szivarommal a számban.
Mindig fel voltam szerelve minden eshetőségre, legalábbis szivarügyben. Magamnál tartottam jópárat, illetve a hálókabinomban is akadt néhány, bár azok ritkábbak darabok voltak. Nem volt más szenvedélyem a szivaron kívül, talán nagyobb ünnepkor némi alkohol is belefért, de próbáltam mértéket tartani. Több-kevesebb sikerrel.
- Mit gondolsz, eljön az új növendékünk? - kérdeztem a kapitánytól.
- Úgy gondolom igen... Látok benne valamit...ami bennem is megvan.
- Remélem, hogy nem a borra gondolsz...- nevettem fel.
- Na menj a fenébe! - s bár próbált komoly maradni, de egy halvány mosoly így is húzódott az arcán.
- Miért, talán már nem ott vagyunk? - vágtam vissza, és már nem tudta visszatartani, ő is felnevetett.
- Ez jó, akár lehetne a hajónk neve is...Feneee..Fenevad! Igen, ez lesz!
Nekem is tetszett, de mire megfordultam volna és válaszoltam volna, elindult a közeli piac irányába valami olyat magyarázva, hogy ellátmányt és egyebeket hoz a gépre. Valamivel dél előtt ért vissza, és kissé fáradtan ült fel egy dobozra.
- Bemegyek rendezkedni, hátha megérkezne az új emberünk.
Az egészet csak egy unott biccentéssel lerendezte. Biztos izgul az új ember, mármint pantorai miatt. Nem csodálom, a verseny megnyerésétől függetlenül, nem tűnt valami bizalomgerjesztőnek, de nem ítéltem el. Bementem és ismét a falakat kezdtem kopogtatni, további csempészrejtekek kialakítása érdekében. Talán egyet magamnak és a szivarjaimnak is csinálok, még meglátom.
Aztán a rámpán kopogó csizmákat hallottam, és megjelent előttem a folyosón a pantorai alak. Megvártam míg közelebb jött és a jobbját nyújtotta nekem. Erősen megszorítottam és üdvözöltem őt:
- Üdv nálunk, gyere megmutatom a heverődet.
Invitáltam a "hálókörlet" irányába. Oda is értünk a folyosón lévő kabinhoz.
- Szóval ez lenne itt...
Viszont mire befejeztem volna, már a kijelölt ágyán landolt az összes cucca.
- ...az ágyad. - azért ennyire nem lehet izgatott talán, gondoltam.
Kicsit felemás érzésem volt a "nagymenő szerelő" jelző. Egyszer úgyis kibékülök ezzel, de még túl friss volt nekem ez a minőségromlás.
- Igazából parancsnok voltam onnan ahol jövök...mindegy, ebben a bandában majd tiszteletreméltó rangként veszem. - mosolyodtam el.
A többi mondanivalóját próbáltam megemészteni, és a saját nyelvezetemre fordítani.
- Öhm...Minden okés vele, mintha most gurult volna le a gyártósorról. Mindig javítgatom, ahol csak lehetséges, ma reggel is felturbóztam kicsit a hajtóművet. Elszelelésben páratlan lesz, ezt garantálhatom. - a további mondandójára figyeltem - Sok mindent át van állítva rajta, szóval nem árt vele óvatosnak lenned, kis sufni tuning meglepheti a tapasztalanokat.
Igazából Seely irányába nem volt semmiféle érzelmem, hála és szimpátián kívül. Nem gondolkodtam még ezen, nem is volt még nagyon rajta időm. Egyelőre nem volt ez több mint munkakapcsolat.
- Tartozom neki...se több, se kevesebb. Bár még ha azt is letudnám, nem gondolnám, hogy csak úgy itt hagynám. Most már egy csapat vagyunk, közös célokkal, új lendülettel. - mosolyodtam el, biztató tekintettel
Lassan Flash is felért végre is a hídra invitált bennünket.
- Na remélem sikerült megismerkedni valamennyire. Elhúzunk innen, az áru fent van a gépem, Mos Eisley-ba kell vinnünk.
- És mi az áru, ha kérdezhetem?
- Néhány fegyver, egy-két tervrajz, meg némi fűszer is.
- Hogy mi? Viszünk vagy 3 kisebb konténert, remélem az a kevesebb része...- fejtettem ki a véleményem a dologról.
- Majd meghúzzuk magunkat, úgyis két ilyen rátermett pilótával nem lesz semmi gond, igaz?
Veregette meg mindkettőnk vállát, majd leült a két pilótaülés mögé egy cigarettára rágyújtva.
- Frax vedd át a kormányt, majd félúton váltotok, irány a galaxis pöcegödre! - kiáltott fel lelkesen Flash.
Frax Opnin
Frax Opnin

Hozzászólások száma : 10
Join date : 2019. Feb. 10.

Karakterlap
Kaszt: Kalandor
Cím: Kezdő
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue0/1000Port Pixelito Empty_bar_bleue  (0/1000)

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Jax Leaden Szer. Feb. 20, 2019 12:02 am

Egy új irány...


Szóval megérkeztem hát. És jól fogadtak. Nem minden múltbéli melóm kezdődött ám ennyire jól! Akadtak olyan esetek, amikor majdnem lelőtt egy biztonsági droid, vagy a megérkezésem pillanatában közölték velem, miszerint túlságosan korán érkeztem meg, mivel a munkaadó hát... éppen el volt foglalva egy vendéggel, így kapásból levontak tíz százalékot a fizetségemből. Rosszkor, rossz helyen, ahogyan mondani szokták. Ám, ezen a meglehetősen kínzó macskajajjal és kellemes szerencsével teli napon eddig minden remekül alakult. Flash nem sok szót váltott velem, habár igazából fölösleges is lett volna, ezért bementem a gépbe, nem sokkal később pedig beszélgetésbe elegyedtem a Frax nevű férfival. Kicsit elkésett vele, amikor el szeretett volna igazítani a lakórészlegemben, soha nem kellett félteni, amennyiben a berendezkedésről akadt szó. Még mosolygott is rám. Ha mást nem, annyit bizton állíthattam, ezen a bolygón kevesek tettek hasonlóan, amióta itt töltöttem az időmet. Jófej fickónak tűnt elsőre, habár, valami megragadta a fantáziámat vele kapcsolatban. Szóval parancsnok volt. Ezek szerint valamiféle rendfenntartó szervnél tevékenykedett, ameddig bele nem futott a kékség-szépségbe. Noha, ez megmagyarázta a külsejét, valóban eléggé katonás alaknak tűnt, ehhez kétség sem fért. Hol dolgozhatott ezelőtt? Flash igencsak kiváló pilótaként jellemezte tegnap, s a legjobb pilóták az emberi fajon belül a nagyobb városbolygókról származtak, legalábbis eddigi tapasztalataim ezt igazolták. A főváros? Vagy valamelyik gyárbolygó? Egyelőre nem kíváncsiskodtam ezen kérdésekkel kapcsolatban, majd később sort fogok rá keríteni, amint kicsit jobban összerázódunk. Nem minden esetben jó az, hogyha az ember kapásból kiteríti a kártyáit, megtanultam mindent a maga idejében kezelni. Vagyis, a fontos dolgokat. Információkban részesültem azonban a hajó állapotáról, meg arról, hogyan sikeredett feljebb növelni a kapacitását bizonyos alkatrészeknek. Elszelelésben jó lesz? Menekülnünk kell tán majd valaki elől?
- Ó, ez kecsegtető.- vakartam meg az államat. - Igyekszem nem felrobbantani magunkat, azért azt le kell szögeznem, csak a repülésben vagyok penge, a bütykölés szörnyen megy. Szóval, nem igazán óhajtok majd elrontani semmit, mivel hozzá se igen akarok majd nyúlni.
Talán ellesek néhány dolgot ebben a művészetben Fraxtől, attól függ, mennyi ideig fogunk egy közegen belül tevékenykedni. A férfi következő, bizalomgerjesztő beszéde kicsit meglepett. Őszinte döbbenettel álltam a dologhoz, a pasas energikusságához, s az egyelőre alaptalanul belém helyezett bizalmához. Senki nem volt hozzászokva hasonlóhoz, aki kalózok között nevelkedett, plusz arra kellett neki mindig hajolnia a túlélés érdekében, amerre a szél fújt. Nyilvánvalóan látszott a fejemen a megilletődöttség, viszont akaratlanul meghatott a megnyilvánulása, emiatt nem tudtam kontrollálni azt az elszabadult vigyort, mely pillanatokon belül kiült az ajkaimra.
- I-igen... Asszem igazad van.- makogtam. Elég béna megnyilatkozás volt részemről, a megilletődöttség hatása alatt álltam. Ebből az állapotból a főnökasszony zökkentett ki, ki a fedélzetre lépett. Az egykori parancsnok nem habozott, azonnal kérdéseket tett fel a munkaadónknak. A twi'lek hölgyemény szemmel láthatóan a nyugalom mintapéldánya volt. Ecsetelni kezdte a feladatunkat, ámbátor nem túlságosan részletesen. Egyelőre a pilótafülke szélének támaszkodva, némán kísértem figyelemmel a beszélgetésüket. Mos Eisley hallatán viszont jobbnak láttam leülni a másodpilóta székbe, azután kellőképpen zaklatottságot sugárzó tekintettel vizslattam ismét a műszereket. Huttok. Az YT-szériáknál mindkét vezető rendelkezett saját irányítókarokkal, viszont egyelőre Frax lesz a hajó irányítója, Idraal kapitány így határozott.
- Persze! Sétagalopp.- emeltem a mutatóujjamat a levegőbe a vállaim felett, hogy Flash szintén láthassa a bizakodásom kifejeződését.
- A szenzorok szerint minden működik, a védőpajzs száz százalékon aktív. Frax, tiéd a pálya!- jelentettem ki, miután ellenőriztem a másodpilóta ülésénél található, információközlő paneleket. Amint a szikár alak úgy döntött, miszerint magasba emeli a gépet, néhány szemben lévő gomb lenyomását követően újból megnyilvánultam:
- Futóművek behúzva. A célpont tehát a Tatooine, hacsak nincs még egy Mos Eisley nevű pöcegödör a csillagok óceánjában.
- Ez bizony így igaz, kedves Jax.- szólalt meg hátulról Flash, bár némi játékosságot véltem felfedezni a hangjában, dacára a modoros megnyilvánulásnak. A hajó úgy suhant az égen, akárcsak a villám. Meglehet, Frax néhány manővert eljátszott, elvégre az ő ideje volt a kormánynál, én addig tápláltam a koordinátákat a navigációs rendszerbe.
- Hmmm, az a véleményem, hogy jól döntöttem veletek kapcsolatban. Ügyesek vagytok, fiúk!- hangzott a dicséret a hátsó ülésből, megfűszerezve némi cigarettafüsttel. Én ignoráltam a megjegyzést, ugyanis a saját feladataimmal voltam elfoglalva.
- Elhagytuk a légkört. Frax, rád bízom a hipertérugrást. Amikor készen állsz koma, most te vagy a főnök.- böktem oda, ezt követően hátrafordítottam a fejemet, s fürkészni kezdtem Flash arcát, ki a lábait felhajítva a negyedik ülésre, éppen hatalmas lazasággal szívott bele cigije utolsó erejébe.
- Ki a büdös francnak kell fegyver és tervrajzok azon a porgolyón?- szaladtak ki a számon a szavak, mire a twi'lek hajótulajdonos az enyéimbe mélyesztette saját tekintetét.
- Mi az, tán felizgattad magad?- hangzott a reakciója.
- Nem ez a jó kifejezés, de szeretném tudni, le akarnak-e majd lőne meló közben?- mondtam.
- A megbízónk neve Filbi Abenni, egy rodiai nő. Fogalmam sincs mire kellenek neki a cuccok, nem kértem el az életrajzát sem, azonban a fizetség egyharmadát előre elutalta. Nekem ennyi elég volt, hogy elvállaljam.- osztotta meg az infókat Flash.
- Frax, mesélj egy kicsit, mi vitt rá végső soron a repülésre?! Nem hiszem, hogy ezt már kitárgyaltátok Leaden másodpilótával, mielőtt belezavartam beszélgetésetekbe és elhagytuk a kikötőt.- szólt a triumvirátus egyetlen női tagja. A pilótapartnerem felé irányítottam az íriszeimet, tényleg kíváncsi voltam néhány dologra vele kapcsolatban, mint amiképpen a főnökasszonyom kapcsán, de olybá tűnt, ő először a szikár fickónak dobta a labdát.

-------

Találtam egy kis segítséget, gondoltam megosztom. Smile
Pilótafülke műszerfal
Jax Leaden
Jax Leaden

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2019. Feb. 10.
Tartózkodási hely : Szerte a galaxisban, de valószínűleg valami olcsó lebujban.

Karakterlap
Kaszt: Kalandor
Cím: Kezdő
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue0/1000Port Pixelito Empty_bar_bleue  (0/1000)

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Frax Opnin Szer. Feb. 20, 2019 5:25 pm

Egy új irány...

Úgy tűnt, hogy megleptem a pantorait az őszinte bizalmammal. Biztos másképpen nevelkedett, én viszont mindig is csapatban gondolkodtam, így még a társaim árulása sem rendíthetett meg az egység erejében. Ha már csak arra gondolok, hogy egy hajóban "evezünk" éppen, senki sem akarna valami ostobaságot elkövetni. Főleg, hogy egyelőre Flash-t sem ismerjük pontosan. Néhány információmorzsát megtudtam, de úgy gondolom, hogy az csak a jéghegy gombostűnyi csúcsa, a többit még nem osztaná meg velünk.
Megkaptuk hát az eligazítást, és indulásra készen voltunk. Jax meglepően felkészült volt, minden téren. Bár nyilván azért jön velünk, mert tud, egyelőre a fogatversenyen kívül nem volt valami meggyőző a teljesítménye. Persze ez a technikai tudás sem volt egy nagy valami, de örültem, hogy tudja ő is, hogy hova kell nyúlni a gépen. Így szívesen adom ki a kezemből a hajó kezelését is, ha úgy alakul.
- Indítom a hajtóműveket- mondtam majd minden fontos műszert megvizsgáltam.
Felemelkedtünk a levegőbe és irányba tettem a gépet. Szerencsére viszonylag kellemes kilátás volt a fülkéből, így egy kicsit játszhattam míg kiértünk az atmoszférából. Gyorsultam egy kicsit, manővereztem, próbálgattam mit tud a gép, a fejlesztés után. Elégedetten konstatáltam, hogy jól sült el a bütykölésem, bár a technikai tudásomat nem kérdőjeleztem meg amúgy sem ezzel kapcsolatosan.
- Pályára állt a gép, hipertérugrás 10 másodpercen belül, készüljetek.
10...9..8..számoltam vissza magamban majd a végén előretoltam a megfelelő kart, és elengedtem a kormányt. Úton voltunk a Tatooine felé, bár nem kevés idő volt míg odaértünk. Flash megjegyzésre egy félmosolyt elengedtem és hümmögtem egyet magamban. Biztos voltam a képességeimben, de az ember hiúságának mindig jó, ha fényezik kicsit, dicsérik. Jax feltettem a kérdés, ami azért bennem is motoszkált. Még a fűszert megértem, sokan élnek vele, és ez sokszorozódik egy ilyen helyen, mint Mos Eisley. Titokzatosnak tűnt, legalábbis számomra, de Seely-nek elég volt annyi, hogy megkapta a pénz egy részét előre. Természetesen ez elég nagy bizalom volt, ha valaki a csempészeknek előreutalt. Biztos nagyon kellett az áru neki, vagy már ismerte a kapitányunkat.
- Ha te mondod, Flash...- válszoltam kissé unottan Flash érvelésére.
Figyelmen kívül hagyta a megjegyzésem, mondjuk nem is kötözködésnek szántam, annak ellenére, hogy voltak kétségeim a küldetésünkkel kapcsolatosan. Ilyet még nem csináltam, szóval talán csak ezért támadtak meg az ilyen gondolatok. Bíztam mindkét társam valamiféle rutinjában.
Egyszer csak a kapitány szólított meg, de inkább fel, valamiféle bemutatkozás jellegű megnyilvánulásra. Abban igaza volt, hogy még nem volt elegendő időnk megismerkedni az új társunkkal. Bár hosszú mesélésbe nem akartam kezdeni, amíg nem volt tennivalónk, rágyújthattam egy szivarra.
- Igazából mindig is felnéztem a pilótákra, elszántak, vagányak és vakmerőek voltak. Néha a corelia-i légierő tartott bemutatót, amit csodálattal követtem. Apám, mint az egyik főmérnök mindenképpen örökösévé akart tenni, legalábbis szakmáját tekintve, de én ellenálltam, így akarata ellenére beléptem a védelmi erőkhöz. A neve elég volt, hogy bekerüljek a katonai elitbe, és emellett tesztelhettem az újabb gépeket amik legördültek a gyártósorról. Bár ki nem állhatom az öreget, ennyi hasznot legalább húztam belőle. - fejeztem be, majd nagyot szívtam a szivaromba.
Kifújva a levegőt, és a pantoraihoz fordultam, kissé félszegen csak ennyi jött ki belőlem:
- Na és veled mi a helyzet?
Kíváncsian vártam a válaszát, hiszen szemmel láthatóan más közegből jött. Türelmesen meghallgattam néha füstkarikákat fújtam a levegőbe, kicsit szórakozottan. Miután válaszolt, Flash-hez fordultam:
- Tudunk még valamit erről a rodiai nőről? Vagy csak a nevét, és hogy mi kellene neki?
- Nem találkoztam még vele, nem nagyon ismerem, annyit sikerült megtudnom, hogy szabadúszó, szóval eeelvileg nem kéne senkinek sem bekavarnia.
- Attól, hogy még szabadúszó felbérelhették a Huttok is akár, nem?
Ezen kicsit elgondolkodott, majd egy vállrándítással elintézte:
- Hmm, nem mindegy? Ha kifizet az már nem az én bajom, hogy kinek az seggét nyalja.
Ez egy kicsit nyers volt számomra, de majd megszokom valamikor. Valamennyire igaza volt, de azért valami rajtaütésbe, vagy hasonlóba ne rohanjunk bele önként és dalolva. Füleltem, hogy mit gondol, egyáltalán fűz-e valamit a dologhoz Jax. Közben azért figyelgettem a szenzorokat, de azok szerint minden a legnagyobb rendben volt, nem jelzett semmi szokatlant.
Közeledtünk a Tatoinee felé, és a számítógép számítása szerint ki is léptünk a hipertérből. Ismét felszólaltam, és irányításom alá vettem a gépet:
- 10 másodperc és kilépünk a hipertérből.
Szerencsére zökkenőmentesen sikerült a lassításunk, és folytathattuk az utunkat a bolygó felé. Odafordultam Jax-hez, és bár nem hinném, hogy ráfért, de azért bátorítóan kérdeztem meg tőle:
- Na átveszed míg odaérünk? - mosolyodtam el biztatóan nézve.
Frax Opnin
Frax Opnin

Hozzászólások száma : 10
Join date : 2019. Feb. 10.

Karakterlap
Kaszt: Kalandor
Cím: Kezdő
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue0/1000Port Pixelito Empty_bar_bleue  (0/1000)

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Jax Leaden Vas. Feb. 24, 2019 1:07 pm

Egy új irány...


Frax jó pilótának tűnt, elsőre nem gondolhattam mást, mert problémamentesen léptünk ki az atmoszférából, azután pedig semmiféle akadállyal nem szembesültünk, ameddig elérkeztünk arra a pontra, mikor belépett a hipertérbe a hajóval. Vagy a hajónkkal? Egyelőre nem mertem ilyen elhivatott kijelentést tenni, még csupán gondolati szinten sem. A típusszámon kívül azzal sem voltam tisztában, adtak-e valamiféle nevet neki, mielőtt a Sors összehozta volna a két jelenlegi partneremet szerény személyemmel? Nem lényeges. Az YT-1210 repült, akárcsak a madár, s egy űrutazás során ennek kellett a legnagyobb jelentőséget tulajdonítani. A sebességtől a csillagok fénye elmosódni látszott, a kékesfehéren villódzó massza fénye betöltötte a fülkét, kecses fényjátékba kezdvén a műszerek saját, színes villanásaival. Ilyenkor nyugalmat éreztem, valamiféle harmóniát, amit igencsak nehéz lett volna pontos szavakba öntenem. Utaztunk. Miközben kifelé bambultam az üvegen, önkontrollomon kívül, egy pillanatnyi boldogságot sugárzó vigyor bújt meg az ajkaimon. A beszélgetésem Idraal kapitánnyal az a bizonyos "se eleje se vége" társalgás formájában próbált kiteljesedni, miközben a pilótánk jobbnak látta nem beleavatkozni a kis szócséplésünkbe. Ettől független, kétségeim nem voltak afelől, miszerint meg volt a maga véleménye a dologról, viszont közbeszólás szintjén nem kívánta megosztani velünk. A téma gyorsan terelődött, s Flash a vezetőtársam múltjáról óhajtott több információt szerezni. Elegáns szivarozása közben regélni kezdett. Corellia. Ez benne volt abban a halmazban, amelyet a származása kapcsán hoztam létre elméleti szinten, viszont, hogy egyenesen a haderőnél szolgált! Hujjujj! Nem egyszer gyűlt meg velük a bajom, szerencsére egyáltalán nem emlékeztem volna Frax repülési stílusára avagy kinézetére, így nem tartottam valószínűnek, miszerint akármilyen fajta konfliktusban külön oldalakon verekedtünk volna. Habár, azt még én sem láttam, hogyan süvített harci szituációban, plusz egy csillagvadászt elvezetni kicsivel másabb tészta volt, mint egy felfegyverzett szállítóhajót. Persze, a cél a csatában ettől függetlenül ugyanaz volt: nyírd ki a másikat! Meglehet, a CorSec-nél melózott, ők eléggé kemény figurák, jó sok baromnak beletört a bicskája, amennyiben tökösnek érezte magát rá, hogy ujjat húzzon velük. Noha ők inkább rendfenntartók, nem lepődnék meg katonai jellegű bevetéseken tőlük, viszont ennyire sosem láttam bele a Corellia erőinek működésébe, ezért csakis feltételezésekbe bocsátkozhattam. Tehát nem volt jó viszonyban az öregével. Érdekes. Az ember laikusként azt gondolná, a családban legalább összetartóak a népek, de hát... kivétel erősíti a szabályt vagy mi. A kérdés az irányomba hangzott el. Megvakartam az orrom tövét, miközben azon gondolkodtam, mi lenne a legjobb, amit mondhatnék? Végül, pár másodpercnyi habozást, töprengést követően vettem egy nagy levegőt, belekezdtem:
- Nem ismertem a szüleimet. Egy kalózszervezet nevelt fel. Megtanultam lőni, repülni, lopni. Amikor tizennégy évvel ezelőtt besokalltam, leléptem. Azóta nem kerültem kontaktusba sem a vezetőjükkel, sem akármelyik bandataggal. Igyekeztem olyan helyeken munkát vállalni és életben maradni, amelyek személyes tapasztalatim alapján nem az ő hatáskörükbe tartoznak.
A nagy pofám most nem védte be a hátamat, ugyanis eléggé szűkszavúra sikeredett a beszámolóm, ám minden egyes szava igaz volt. Ez nálam jó aránynak számított. Nagyon is jónak. Frax nem tűnt zaklatottnak a hallottaktól, csak küldözgette a füstkarikáit, a főnökasszony meg egyelőre semmit nem szólt. Fel voltam készülve borsos megjegyzésekre. Talán később. A nekem kínosnak ható csendet újból pilótatársam zavarta el a levegőből, amikor ismételten a melóval kapcsolatban kezdett faggatózni. A széken oldalra helyezkedtem, így mindkettőjüket láthattam nyakcsavarodás nélkül, miközben a társalgásukat füleltem. Nem mindegy? Nem. Amikor a Hutt Kartell bármilyen formában a képbe kerülhet, egyáltalán nem lehetett "mindegy" szemszögből kezelni a témát.
- Frax nem mond hülyeséget, habár egy ilyen helyen, mint a Tatooine... Az ő kezükben van mindenféle szempontból, miért titkolóznának?- kérdeztem.
- Talán azért, mert olyan dolgok vannak a rakteremben, ami nem tenne jót a "hírnevüknek", ha kiderülne, hogy a mancsaik közé került.- ezt olyasfajta nyugodtsággal jelentette ki, melyet csak egy nagyon tapasztalt csempész engedhetett meg magának vagy egy őrült. Őszintén reménykedtem az első verzióban, de azért néhány pillanatra furcsa tekintettel kémleltem a twi'lek nő arcát. Hiába mondta korábban a munkaadónk, miszerint senkinek nem kellene közbeavatkoznia, ebből csak arra tudtam következtetni, hogy volt egy harmadik fél a játszmában, akit egyelőre homály burkolt. A zaklatott arckifejezésem árulkodó jel volt.
- Jax!- szólított meg Flash.- Nyugi!... Ezek csak felvetések, ha minden eddigi melót ilyen paranoiásan kezeltem volna, még annyi pénzem se lett volna, hogy ezt a pilótafülkét kifizessem. Mellesleg, te részegen vezettél fogatot egy versenyen, azt gondoltam a halál gondolata nem rémiszt meg igazán.
- Jogos...- mormogtam, ezt követően visszafordultam a műszerfalhoz. Csakhogy, azzal talán egyikőjük sem volt teljesen tisztában, miszerint a nyálkás gilisztaóriások sokkalta rosszabb sorsot ki tudtak agyalni az egyszerű halálnál, amennyiben valakit szerettek volna kicsit megdorgálni a felelőtlensége miatt. Az eszmecserék leforgása alatt lassan, ám biztosan megérkeztünk a célállomásunkhoz. Frax szavai új erőre élesztették bennem a pilótaösztönöket, azután ki is hozta a hiperűrből a járgányt. A homokszínű planéta már szabad szemmel észlelhetővé vált a távolban. A partnerem érdeklődésére egy magabiztos vigyorral reagáltam.
- Már azt hittem, soha nem kérdezed meg!- mondtam, majd megmarkoltam az irányítókarokat. Elsőre egy dugóhúzóval teszteltem a siklót, nem sokkal később pedig egy űrszeméttelep felé vettem az irányt, ahol jobbos és balos manőverekkel kerülgettem a meghibásodott, javításra alkalmatlan, halott fémóriásokat. Egy koppanás visszhangja zavarta meg a pilótafülke csöndjét.
- Ha lehet ne nyírj ki minket, mielőtt leadnánk az árut!- bökte meg hátulról a székemet a főnökasszony.
- Csak egy apró törmelék volt, a pajzsnak meg se kottyant. Frax, ha megtennéd állítsd be a navigációt, hogy a kikötőbe vezessen minket, nem soká belépek a légtérbe.

// Folytatás: Tatooine - Mos Eisley //


Jax Leaden
Jax Leaden

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2019. Feb. 10.
Tartózkodási hely : Szerte a galaxisban, de valószínűleg valami olcsó lebujban.

Karakterlap
Kaszt: Kalandor
Cím: Kezdő
Tapasztalat:
Port Pixelito Left_bar_bleue0/1000Port Pixelito Empty_bar_bleue  (0/1000)

Vissza az elejére Go down

Port Pixelito Empty Re: Port Pixelito

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.